Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Hodossy-Takács református lelkész, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára osztja meg velünk gondolatait.
A Bárka táborban az élménypedagógiai program és a lelki tartalom mellett a gyermekek testi és mentális egészséggel kapcsolatos ismereteit is bővítik. Nagy Krisztina projektmenedzsert online kampányukról kérdeztük.
Isten népe bár az Élet gondviselő szeretetében tudhatta útjait, újra és újra szembesült a földi lét nyomorúságaival. Az elmúlt hetekben olvasott igeszakaszokban Ézsaiás próféta gyönyörű képekben beszél az ember és a természet közös kiszolgáltatottságának mindennapi tapasztalatairól. A körülöttünk lévő tájakat gyakran belső lélekútjaink külső kivetüléseiként szemlélhetjük. A természetben elénk táruló idők a földi idő, az emberlét váltakozó szakaszai.
A második világháború után a magyar hatóságok feloszlatták a betegek, gyengék, elesettek segítését és a keresztyén hit védelmét valló Johannita Rendet. Az emigrációban működtek tovább, csak 1990-ben tértek haza. A magyar kormány hivatalosan 1992-ben ismerte el a rendet mint nemzetközi szervezetet.
– Az emberek ma is sok mindent meg tudnak tenni, ha a közösségi élet fontos számukra. Ha mindenki egy kicsit összead, abból közösen lehet élni. A gazdasági válság miatt mindenben visszaesés tapasztalható, ám a közösségi alkalmakat mindenáron meg kell tartani, különben szétesünk – mondta Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke.
– Nem tudjuk túltenni magunkat a sokkon. Itt és Latakiában az emberek biztonságos helyet keresnek éjszakára. Több mint húszezer keresztyén tölti a napjait az utcán, hiszen senki nem mer hazamenni – mondta a Törökország déli és Szíria északi részét megrázó hatalmas földrengésről az Open Doors nemzetközi protestáns emberjogi szervezet egyik helyi munkatársa.
... valaki igehirdetés után, amikor Isten mindenek fölötti uralmáról és a mi emberi kicsinységünkről volt szó. Az igehirdető azt emelte ki, hogy alázzuk meg magunkat az Úr előtt, hódoljunk szentsége, hatalma és hűséges szeretete előtt. A testvérünket nagyon eltalálta a megalázkodás szó. Tiltakozott, noha nem volt gőgös ember, csak meggyötört és megtépázott.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az együtt töltött időt gazdagítják a közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönző elmélkedések. Az e heti bibliai szakaszhoz Szetey Szabolcs írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást nyújt a szöveg jobb értéséhez.
Ha valamit megtanulhatunk John Gresham Machentől, az az, hogy – még ha a világ pontosan az ellenkezőjét erőltetné is ránk – a hit alapjai, a hitbéli igazságok az elsődlegesek számunkra mint egyház számára, a társadalmi vagy ügyrendi kérdések csak utánuk következnek. Az előbbiek hatnak az utóbbiakra, és nem fordítva.
Az örömteli meglepetésként kapott zeneszerzői gondolatok átáramlanak a belső világunkon, és csak arra várnak, hogy kottapapíron rögzítve, majd felcsendülve, mások számára is hallhatóvá váljanak – vallja Gárdonyi Zsolt zeneszerző és orgonaművész, Gárdonyi Zoltán zeneszerzőnek, a budapesti Zeneakadémia egykori professzorának fia.
Lüneburg, a Hanza-város iránti érdeklődésemet fokozták a váradi bibliához és Szenci Kertész Ábrahámhoz kötődő vizsgálódásaim és publikációim. A jeles nagyváradi nyomdász után egy generációval később élő Pápai Páriz Ferenc azt írta Szenci Kertészről szóló versében: az ő tipográfiája holland betűkészlettel dolgozott, az Elzevirek méltó magyar követőjeként.
Mennyi energiát áldozunk arra, hogy megismerjük magunkat, a reakcióinkat, az indíttatásainkat? Milyen gyakran elemezzük a valóságunkat, és mennyi időnk jut arra, hogy összegezzük, ilyen úton járva hová jutunk? Hálásak lehetünk az ajándékokért, amelyeket Isten a tudomány segítségével, sok tehetséges ember munkája által adott nekünk. A robot szó jelentése: munka. Érdemes emlékeznünk erre, munkánk még lesz vele.
A Zsinat 2022. november 30-i ülésén elfogadta a Magyarországi Református Egyház választási szabályairól szóló törvényt. Ez idén január 1-jén lépett hatályba. A cikksorozat második részében az egyházközség főgondnokának, presbitereinek és pótpresbitereinek megválasztásról lesz szó. (Az 1. rész a 7. számban jelent meg.)
A keresztyén művészet a szívben történő folyamatokat jelenti. A lélekben zajló változásokat, akár a legszakrálisabbat is: megbizonyosodik arról az ember, hogy Krisztusé. Így természetesen nem lehet programszerűen alkotni – állítja Hadházi Balázs szobrászművész.
A XVIII. századi tudós, költő Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket gyakran keseríti pontatlan, félreérthető fogalmazás, idegenszerűség, stílustalanság. A beszéd, az írás szürkül, gondot okoz a megfelelő szó meglelése. Anyanyelvi kapuőr rovatunkban Arany Lajos óvja-védi közös kincsünket.
Jézus azt mondja, hogy a mag az Isten Igéje, a Biblia szava. Amiket itt hallasz, hittanfoglalkozáson, vagy amiket a szüleid olvasnak neked esténként otthon. De Isten szavát nem elég örömmel fogadni. Oda kell figyelni rá, gondozni kell.
Alighogy földet értek, Juhász Márton, az alapítvány ügyvezetője már arról beszélt: a munka nem ért véget, most azon dolgoznak, hogy további segítséget nyújtsanak a földrengés sújtotta országoknak.
– Ez egyrészt felelősség, hogy hirdetnem kell az Igét mindenkinek, másrészt pedig öröm, hogy tehetem, hogy részese lehetek ennek a szolgálatnak. Az a tapasztalatom, hogy legyen szó a börtönben vagy gyülekezetben végzett szolgálatról, nagyon kell hozzá Isten kegyelme.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Bella Péter református lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.
Hogyan tekinthetünk a népesedési válságra keresztyénként? Parancs vagy áldás Isten teremtéskor elhangzó felszólítása, a „szaporodjatok, sokasodjatok”? Béres-Áfra Zsuzsa debreceni szociológussal vizsgáljuk Magyarország évek óta csökkenő népességszáma mögött húzódó okokat, többek közt a posztadoleszcencia jelenségét is.
A magyar szóhasználatban az üdülés leginkább a vakációs időszak programjait jelöli. A kiszakadást a megszokott hétköznapi környezetből, idegen tájak felfedezését, vagy éppen a jól ismert vidékek újralátogatását. Erre szükségünk is van ahhoz, hogy ép ésszel túléljük az élet küzdőterén vívott csaták sorozatát, esetleg győzedelmeskedjünk is ezekben. Isten azonban jóval többet kínál nekünk ennél.
Teológusok, történészek, lelkipásztorok kutatják, miként vált a csatavesztés után kibontakozó reformáció a reménység egyik forrásává. Ötszáz évvel a mohácsi vész után is élő közösség fogadja az érkezőt a Duna partján. – A tragédia után nemcsak politikai és társadalmi átrendeződés indult el, hanem lelki megújulás is – magyarázza Wébel Zsolt lelkipásztor, a baranyai egyházmegye esperese. A gyülekezet nemcsak emlékezik, hanem közösséget formál és fiatalokat hív szolgálatba.