Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Hodossy-Takács református lelkész, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára osztja meg velünk gondolatait.
A Bárka táborban az élménypedagógiai program és a lelki tartalom mellett a gyermekek testi és mentális egészséggel kapcsolatos ismereteit is bővítik. Nagy Krisztina projektmenedzsert online kampányukról kérdeztük.
Isten népe bár az Élet gondviselő szeretetében tudhatta útjait, újra és újra szembesült a földi lét nyomorúságaival. Az elmúlt hetekben olvasott igeszakaszokban Ézsaiás próféta gyönyörű képekben beszél az ember és a természet közös kiszolgáltatottságának mindennapi tapasztalatairól. A körülöttünk lévő tájakat gyakran belső lélekútjaink külső kivetüléseiként szemlélhetjük. A természetben elénk táruló idők a földi idő, az emberlét váltakozó szakaszai.
A második világháború után a magyar hatóságok feloszlatták a betegek, gyengék, elesettek segítését és a keresztyén hit védelmét valló Johannita Rendet. Az emigrációban működtek tovább, csak 1990-ben tértek haza. A magyar kormány hivatalosan 1992-ben ismerte el a rendet mint nemzetközi szervezetet.
– Az emberek ma is sok mindent meg tudnak tenni, ha a közösségi élet fontos számukra. Ha mindenki egy kicsit összead, abból közösen lehet élni. A gazdasági válság miatt mindenben visszaesés tapasztalható, ám a közösségi alkalmakat mindenáron meg kell tartani, különben szétesünk – mondta Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke.
– Nem tudjuk túltenni magunkat a sokkon. Itt és Latakiában az emberek biztonságos helyet keresnek éjszakára. Több mint húszezer keresztyén tölti a napjait az utcán, hiszen senki nem mer hazamenni – mondta a Törökország déli és Szíria északi részét megrázó hatalmas földrengésről az Open Doors nemzetközi protestáns emberjogi szervezet egyik helyi munkatársa.
... valaki igehirdetés után, amikor Isten mindenek fölötti uralmáról és a mi emberi kicsinységünkről volt szó. Az igehirdető azt emelte ki, hogy alázzuk meg magunkat az Úr előtt, hódoljunk szentsége, hatalma és hűséges szeretete előtt. A testvérünket nagyon eltalálta a megalázkodás szó. Tiltakozott, noha nem volt gőgös ember, csak meggyötört és megtépázott.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az együtt töltött időt gazdagítják a közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönző elmélkedések. Az e heti bibliai szakaszhoz Szetey Szabolcs írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást nyújt a szöveg jobb értéséhez.
Ha valamit megtanulhatunk John Gresham Machentől, az az, hogy – még ha a világ pontosan az ellenkezőjét erőltetné is ránk – a hit alapjai, a hitbéli igazságok az elsődlegesek számunkra mint egyház számára, a társadalmi vagy ügyrendi kérdések csak utánuk következnek. Az előbbiek hatnak az utóbbiakra, és nem fordítva.
Az örömteli meglepetésként kapott zeneszerzői gondolatok átáramlanak a belső világunkon, és csak arra várnak, hogy kottapapíron rögzítve, majd felcsendülve, mások számára is hallhatóvá váljanak – vallja Gárdonyi Zsolt zeneszerző és orgonaművész, Gárdonyi Zoltán zeneszerzőnek, a budapesti Zeneakadémia egykori professzorának fia.
Lüneburg, a Hanza-város iránti érdeklődésemet fokozták a váradi bibliához és Szenci Kertész Ábrahámhoz kötődő vizsgálódásaim és publikációim. A jeles nagyváradi nyomdász után egy generációval később élő Pápai Páriz Ferenc azt írta Szenci Kertészről szóló versében: az ő tipográfiája holland betűkészlettel dolgozott, az Elzevirek méltó magyar követőjeként.
Mennyi energiát áldozunk arra, hogy megismerjük magunkat, a reakcióinkat, az indíttatásainkat? Milyen gyakran elemezzük a valóságunkat, és mennyi időnk jut arra, hogy összegezzük, ilyen úton járva hová jutunk? Hálásak lehetünk az ajándékokért, amelyeket Isten a tudomány segítségével, sok tehetséges ember munkája által adott nekünk. A robot szó jelentése: munka. Érdemes emlékeznünk erre, munkánk még lesz vele.
A Zsinat 2022. november 30-i ülésén elfogadta a Magyarországi Református Egyház választási szabályairól szóló törvényt. Ez idén január 1-jén lépett hatályba. A cikksorozat második részében az egyházközség főgondnokának, presbitereinek és pótpresbitereinek megválasztásról lesz szó. (Az 1. rész a 7. számban jelent meg.)
A keresztyén művészet a szívben történő folyamatokat jelenti. A lélekben zajló változásokat, akár a legszakrálisabbat is: megbizonyosodik arról az ember, hogy Krisztusé. Így természetesen nem lehet programszerűen alkotni – állítja Hadházi Balázs szobrászművész.
A XVIII. századi tudós, költő Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket gyakran keseríti pontatlan, félreérthető fogalmazás, idegenszerűség, stílustalanság. A beszéd, az írás szürkül, gondot okoz a megfelelő szó meglelése. Anyanyelvi kapuőr rovatunkban Arany Lajos óvja-védi közös kincsünket.
Jézus azt mondja, hogy a mag az Isten Igéje, a Biblia szava. Amiket itt hallasz, hittanfoglalkozáson, vagy amiket a szüleid olvasnak neked esténként otthon. De Isten szavát nem elég örömmel fogadni. Oda kell figyelni rá, gondozni kell.
Alighogy földet értek, Juhász Márton, az alapítvány ügyvezetője már arról beszélt: a munka nem ért véget, most azon dolgoznak, hogy további segítséget nyújtsanak a földrengés sújtotta országoknak.
– Ez egyrészt felelősség, hogy hirdetnem kell az Igét mindenkinek, másrészt pedig öröm, hogy tehetem, hogy részese lehetek ennek a szolgálatnak. Az a tapasztalatom, hogy legyen szó a börtönben vagy gyülekezetben végzett szolgálatról, nagyon kell hozzá Isten kegyelme.
Húsvéti körlevél a Magyar Református Egyház minden gyülekezete és intézménye számára
Egyházunk a Feltámadottat, Isten igazságát, az életet és a megváltást hirdeti a felbolydult, háborúba rohanó, káoszba sodródó világban is. A húsvét üzenete, hogy Isten megfékezi a gonosz erőket, és megszabadítja az embert.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a két héten Czanik Péter nyugalmazott református lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.
Három és fél évszázada született II. Rákóczi Ferenc. A szabadságharc vezére a felekezeti békét kereső keresztyénként is figyelmet érdemel. Személyi titkárának is hívő reformátust választott: Ráday Pált. A jubileumot országos és határokon átívelő emlékév köszönti. Hogy mit jelent ma fejedelem ő öröksége, hogyan őrzi emlékét Sárospatak, erről Dienes Dénes egyháztörténész, a Sárospataki Református Hittudományi Egyetem rektorhelyettese beszélt.
Közvetlenül tőle kérdezte meg, ő-e a Krisztus. Amikor Jézus kimondta: „Én vagyok”, ez elegendőnek bizonyult az elítéléshez. E kijelentés döntött a sorsáról. Ez nem puszta válasz volt: az a név hangzott el, amellyel Isten maga mutatkozott be – az örökkévaló, önmagában létező Úr neve, amelyet Izráel különös tisztelettel őrzött. Nem azért ítélték el, mert félreértették. Hanem mert nagyon is jól értették.