Szereznek és okoznak

A mai nyelvhasználat gyakran nem tesz különbséget az okoz és a szerez között, sőt az előbbi ige kiszorítja az utóbbit. Pedig a mintának tekinthető nyelv megkülönbözteti ezt a két jelentést, jelentésárnyalatot. A Szentírás éppúgy, mint a költők, írók szövegvilága. Példák az új fordítású Bibliából: „Gyűlöli az igaz a hazug beszédet, a bűnös pedig szégyent és gyalázatot okoz” (Péld 13,5). Illetve: „Ez a város hírnevet, örömöt, dicséretet és tisztességet szerez majd nekem a föld minden népe előtt, ha meghallják, hogy mennyi jót teszek velük” (Jer 33,9). A szépirodalom mesterei szintén árnyalnak tehát, s amely szövegkörnyezetben a szerez a megfelelő, nem erőltetik az okoz szót: „Örülök, hogy szegény vagy, legalább ez az írógép, látod, most örömet szerez...” (Füst Milán: Teljes napló); „Én sosem vagyok olyan boldog, mintha az igazságért koplalhatok, s ez alkalommal még több boldogságot szerzett a böjt, mint eddig bármikor” (Németh László: Gandhi halála).

A közbeszéd, a média nyelve fittyet hány az árnyalásnak: „Az egészséges életmód akkor jó, ha örömet okoz”; „a magyarteszt kellemes meglepetést okozott a nyolcadikosoknak”; „az összes refrén belemászik a füledbe, és sok kellemes percet okoz”; „Mi az, ami hosszan tartó boldogságot okoz?”; a verseskötet „kisebb és nagyobbacska gyerekeknek is szép perceket okoz majd”; „kötete számos kellemes órát okoz majd minden érdeklődőnek”. A választékos nyelvhasználat nem osztja ezt a beszédet, a kedvező, örvendetes, jóleső érzést keltő cselekvésekre a szerez igét alkalmazza: örömet (örömöt) szerez, kellemes meglepetést szerzett, sok kellemes percet szerez, boldogságot szerez, szép perceket szerez, számos kellemes órát szerez.

Az okoz szót pedig a kedvezőtlen, kellemetlen, nyugtalanító helyzetekre alkalmazza (bánatot okoz, gondot okoz, bajt okoz stb.)

Lehet követni e tekintetben is a bibliai, az irodalmi példákat!