Algoritmusok választják ki a legalkalmasabb jelentkezőket egy állásra, állapítanak meg bizonyos ráktípusokat egy röntgenkép alapján, önvezető gépeket irányítanak, arcfelismerő szoftverek segítik a rendőrség munkáját és még sorolhatnánk. A soha nem látott technikai fejlődés azonban olyan etikai problémákhoz vezet, amelyekhez mi is hozzászólhatunk, és ehhez nem szükséges a mesterséges intelligencia kutatójának lennünk – vallja bioetikusként John C. Lennox.

Szűk értelemben vett mesterséges intelligencián értünk minden olyan megoldást, amelyet egy bizonyos feladat elvégzésére fejlesztettek ki. Az író felhívja a figyelmünket arra a veszélyre, hogy túlontúl megtévesztő terminusokkal aggatjuk tele a mesterséges intelligenciákat – tanulás, tervezés, gondolkodás és intelligencia –, félreértve lélektelen működésük természetét. A kívánalmak velük kapcsolatban ezért vagy túlságosan optimistának, vagy indokolatlanul félelemkeltőnek bizonyulnak.