Noha a Szentírásban találunk példát a kiparancsolás hatékonyságára is, a megtérés a tartós szabadulás egyetlen biztos alapja. Ez újrakezdést is jelent: olyan fordulatot, amelyben Isten gyógyító kegyelme helyreállítja a tőle eltávolodó hozzá fűződő kapcsolatát. A sötétségtől való félelem elzár bennünket az Isten szabadító erejébe vetett bizalomtól, és benne tart abban az állapotban, amelyből éppen szabadulni szeretnénk.

Jézus meggyógyította azok szemét, akik erre kérték őt. A helyreállt vizualitás hozzájárulhat ahhoz, hogy örömteli, kiegyensúlyozott Krisztus-követők legyünk. Ez pedig szorosan összefügg Isten megszentelő akaratával: a szentség és boldogság nem választható el egymástól – mondja Békési Sándor teológus és rajzfilmrendező a reformátusság és a vizualitás, a kegyesség és a művészet kapcsolatát tárja elénk.

A római levél 13. fejezete szerint Isten azért rendelt uralkodókat, elöljárókat és más hatalmasságokat, hogy általuk békét, igazságot és biztonságot adjon. Pál e helyen polgári engedelmességre hív, mivel Isten a politikában is munkálkodik – emlékeztet Mark Meynell. Az angol teológussal és íróval a keresztyénség és politika kapcsolatát, a felelős választás és társadalmi részvétel lehetőségeit jártuk körül.

Az vagy, amit felveszel – tartja a mondás. Bár sokan tiltakoznak ellene, aligha kerülhetjük el, hogy külsőnk alapján ítéljenek meg minket. Viseletünkkel nemcsak másoknak üzenünk, az rólunk is árulkodik – képtelenek vagyunk teljességgel elfedni a legmélyebb bizonytalanságainkat. A valódi kérdés így nem pusztán az, mit hordunk, hanem hogy mit próbálunk valójában takarni.

„E tősgyökeres magyar város köréből fog Magyarország megmentetni és nemzeti szabadságunk biztosíttatni” – írja Kossuth Lajos a cívisváros jelentőségéről. A debreceni Kollégium és a tiszántúli egyházkerület az 1848–49-es forradalom és szabadságharc meghatározó eseményeinek színterévé vált. A Kollégium Oratóriumában Gáborjáni Szabó Botond egykori közgyűjteményi igazgatóval idézzük fel „a szabadság szent igéit”.

A XXI. századi Európában elengedhetetlen az egyházak közös társadalmi megszólalása és jelenléte. Steinbach Józseffel, a Zsinat lelkészi elnökével ennek lehetőségeit vizsgáltuk az új, tavaly novemberben elfogadott európai Ökumenikus Charta irányelveinek fényében. Vallja: a Szentháromságba vetett hitünk mélyebb, mint a közöttünk lévő megosztottság – az egység a Lélek által még a történelem repedéseiben is megmutatkozhat.

A Magyar Református Egyház felülvizsgálja a Református Egyházak Világközösségében betöltött tagságát, miután a szervezet nagygyűlésén tapasztalt egyoldalú ideológiai megközelítést, az érdemi teológiai párbeszéd elmaradását, a magyar reformátusokat illető tiszteletlen és gúnyos megfogalmazásokat kifogásolta – derül ki a Generális Konvent leveléből és Kolumbán Vilmos nyilatkozatából. Az erdélyi püspök vallja, nem feltétlenül a többségi az igazság útja.

A II. világháború utáni rendezés részét képező, a felvidéki magyarságot kollektíven büntető Beneš-dekrétumok történelmi hátterét, egyházukat sújtó valóságát és az új szájzártörvény aktualitását tárja elénk Somogyi Alfréd felvidéki lelkipásztor és egyháztörténész, egyetemi docens. A Szövetség a Közös Célokért szlovákiai magyar civil szervezet elnöke vallja: „...nem a félelem lelkét adta nekünk Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét”.

A kapcsolatok egyik legnagyobb veszélye a nyílt kommunikáció hiánya. Mindannyian vívjuk a magunk harcait, de fontos, hogy ezek ne magányos küzdelmek legyenek, hanem a másik szeme előtt történjenek – vallja Kiss Jenő. A teológiai professzor és kontextuális lelkigondozó a házasságra felkészítő beszélgetések, az egy testté válás és a kapcsolati igazságosság mélyebb összefüggéseibe avat be bennünket.

Egy nemzetiségi jogi jelentés több egyházi iskola felvételi és működési gyakorlatát bírálva állította, hogy azok szegregálják a roma gyermekeket. A kibontakozó közéleti vita túlmutat a statisztikákon: arra kérdez rá, mit jelent felelősséget vállalni ott, ahol sokan már eleve kudarcra ítéltnek látják a helyzetet. Sohajda Levente göncruszkai iskola- és óvodaalapító lelkipásztor szerint a válasz elsősorban hitkérdés.

Az ifjúsági munka nem magányos küldetés: az Ifivezető-képzés Konferencia találkozási pont, megerősítés és újrakezdés fiatalok között szolgálóknak. – Mi az evangélium talaján a tanítványságban és az arra való nevelésben támogatjuk az ifivezetőket, a gyülekezetek és felekezetek hozzátehetik mindazt, ami számukra sajátosan fontos – tudatja Savanya Csenge, az Ifjúságépítők vezetőhelyettese, beavatva a több száz fiatalt és önkéntest mozgató esemény hátterébe és küldetésébe.

Isten dinamikus tettei nem csupán a teremtésben, a szabadításban is láthatóvá válnak. Hogy e kettőt nem szabad élesen elválasztanunk egymástól, azt a 89. zsoltár esete példázza: „Hatalmas a te karod, kezed erős, jobbod felséges” – énekli meg a káosz és a tenger erőit megtestesítő mitikus szörny, Rahab szétzúzójának dicsőséges tetteit. Szabadító munkájában is ugyanez az erő mutatkozik meg.

Mit jelent az, hogy Isten eleve rendelkezik életünk és üdvösségünk felől? Honnan tudhatom, hogy kiválasztott vagyok? Kell-e félnem attól, hogy Isten esetleg kárhozatra rendelt? Szentírás nyelvezetéből kiindulva a predestinációról – és az azzal együtt járó lelkületről – minden keresztyénnek hallania kell. – kérdéseinkre Czentnár Simon lelkipásztor, teológiai tanár válaszol.

Tágabb értelemben az irodalmi kultúra ápolása is nyelvművelés – a jó literatúra megkedveltetésének, értetésének törekvésével együtt szándéka a nyelvi igényesség növelése is. Misszióm egy nemzeti ügynek: a magyar nyelv ügyének segítése, az anyanyelvhasználat pallérozása – mondja Arany Lajos újságíró, akinek anyanyelvi-irodalmi munkáját Magyar Kultúra Lovagja címmel ismerték el.

Nick Page könyvei olyan értékeket mutatnak fel, amelyek túlélték a szekularizáció erózióját is. Ám csak akkor értjük meg ezek valódi jelentőségét, ha felismerjük eredetüket: a lelkiismereti szabadság nem abszolútum, hanem Isten Igéjéhez kötött ajándék. Ez ad okot ma is a reménységre. A Történelem Ura a végső beteljesedés felé vezeti az emberi történelmet, a Fia által megváltott világot.

A munka ad értelmet az életünknek, vagy Isten ad értelmet a munkánknak? Hogyan szabadulhatunk meg a bálványainktól, és hogyan hallhatjuk meg Isten hívását? Lovas András és Vígh Eszter lelkipásztorok szerint Isten országát a munkánk által, a hétköznapokban is építjük. Az evangélium üzenete formálja a pályaválasztásunkat, a munkához való viszonyunkat, a társadalmi felelősségvállalásunkat és a pihenésről alkotott képünket is.

Tolnay Lajos 1990 óta szülész-nőgyógyász. A Budai Irgalmasrendi Kórház ambulanciavezető főorvosa szerint a ma elterjedt családszerkezet sokszor nem bírja el a terheket, hiányoznak belőle azok a lelki tartalékok, melyeket csak a hitben élő közösség adhat meg. Kézvezetésével választ kerestünk arra is: mit tehet a keresztyén szülész, aki életekért felel, de nem befolyásolhatja páciensei döntéseit? Hogyan segíthetjük a házaspárokat a tudatos családtervezésben?

A remény színe a lila – erre van a legnagyobb szükség egy koraszülött-intenzívosztályon… Ma már Magyarországon egyetlen, koraszülésben érintett család sincs magára hagyva. A világnap üzenete is ez: van kibe kapaszkodni – tudatja Földvári Nagy Zsuzsanna, a Koraszülöttekért Országos Egyesület operatív és szakmai vezetője. Céljaikról a november 17-ei világnap alkalmából is kérdeztük.

A Gyökössy Intézet már évek óta segíti a magyarországi lelkipásztorokat, a jövő évtől pedig a Királyhágómelléki Református Egyházkerület lelkészei is számíthatnak támogatására. A Pro Pastoribus program célja, hogy egyetlen pásztor se maradjon egyedül a szolgálatában. Varga Botond Endre, a program koordinátora jelenlétről és a melléállás erejéről vallott.

A dédszüleink generációja még nem félt annyira az elmúlástól, mint mi: ők békességgel fogadták szeretteik körében az elköltözés gondolatát. Mi viszont gyakran attól tartunk, hogy szeretteink elhagynak bennünket, azaz egyedül fogunk meghalni. Azonban Jézus tanítása szerint a halál nem az élet vége, hanem átmenet az örök életbe.

A világ minden tájáról érkezők tanulnak egymás mellett – és egymástól a Budapest-Fasori Református Kollégium Julianna Gimnáziumában és Általános Iskolájában. Az ukrán gyerekek közül többeket közelebbről érintett a háború. A diákok az ébren töltött idejük jelentős részét az iskolában töltik, a szülők bíznak a pedagógusokban. Bár a kicsik előtt még hosszú út áll tanulmányi eredményeik, nyelvi készségeik fejlesztésében, sikerült társakra, bizalmi kapcsolatokra szert tenniük.

1576-ban negyven baranyai lelkipásztor közösen határozott a hercegszöllősi zsinaton az egyház életét érintő ügyekben. A közelgő négyszázötvenedik évforduló emlékeztet arra, hogy az egység nem adottság, hanem közös döntés és felelősségvállalás gyümölcse – mutat rá Szabó István volt dunamelléki püspök.

Kiváltság és megtiszteltetés részt vállalni a leendő lelkészek képzésében, és látni, ahogy tanulmányaik alatt megerősödnek a hitükben – vallja Kustár Zoltán, aki több mint huszonöt éve dolgozik élete első, máig egyetlen munkahelyén, a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen: az Ószövetségi Tanszéket vezeti. Életútja, elvei és céljai egykori tanulmányain, a professzorlét általa megélt és megosztott áldásain, új könyvén, valamint az új fordítású Biblia revideálásában való részvételén keresztül bontakoznak ki.

– A Nem feledlek! Gyermekvédelmi Alapítvány nem az én magánküldetésem – már többen is elköteleződtek az ügy mellett. A társaimmal azt fogalmaztuk meg, hogy hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, elsősorban családjukat nélkülöző gyermekeknek és az őket gondozóknak segítenénk nehézségeikben.

Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, billentyűs, hegedűs és énekes. Victor Máté a Zeneakadémiától Varsóig, a magyar beatkorszak hőskorától a rádió, a televízió és a színpad világáig számos területen alkotott. Bozó László Biblia című hangjátéksorozatának ószövetségi részéhez a nyolcvanas évek végén betétdalokat írt. A genfi zsoltárok Szenci Molnár Albert fordításában az ő hangszerelésében szólaltak meg.

Diploma után a lelkipásztorjelöltek előtt még egy vizsga áll, melyen tudásukat, szolgálatra való alkalmasságukat bizonyíthatják. – Azok a témák érdekelnek a legjobban, amelyek a fogantatástól a halálig tartó egyetemes emberi kérdésekkel foglalkoznak – mondja az az egységes zsinati lelkészképesítő megmérettetésre készülő újlétai segédlelkész, Tanásziné Szabó Viktória.

Minden helyszíntől várják a templom és a gyülekezet bemutatását, továbbá lehetőséget a kérdezésre és a nézelődésre. A Templomok Éjszakája másfél évtizedes hagyományáról és az idén szeptember 20-án rendezendő túrák részleteiről Kovács Teofil, a Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtárának tudományos főmunkatársa, az esemény szervezője beszélt.

Ravasz László homiletikájának újdonsága ebben az ethoszban rejlett: az igazság puszta közlése helyett elvárta a benne-létet is – vallja Literáty Zoltán. A Károli-egyetem Hittudományi Karának dékánját, tanszékvezetőjét abból az alkalomból kérdeztük, hogy száztíz éve jelent meg az erdélyi származású lelkész-püspök nagy hatású tankönyve, „A gyülekezeti igehirdetés elmélete”, amely évtizedekre meghatározta a református istentiszteletek beszédeinek irányát.

Az öngyilkosság-megelőzés világnapja kapcsán beszélgettünk Sipos József tiszakeresztúri lelkipásztorral, lélek- és embermentővel, a Kárpátaljai „Elfelejtett” Gyermekek Segítése Alapítvány vezetőjével. A halál torkából is sikerült már kimenteniük gyermekeket. Örömmel tölti el, hogy a nyáján is a foggal-körömmel élni akarást látja. Tanácsa: mivel a figyelem és törődés életet menthet, próbáljunk meg másokat felkarolni, róluk gondoskodni, ez rajtunk is segít.

– Azt tanácsolnám, keressenek valakit a gyülekezetükben, akiben megbíznak. Ha egy adott helyen nem érzed magad szeretve, megbecsülve, akkor ne az elmenekülés, hanem a közeledés legyen az első reakció. Megéri folyamatosan küzdeni és tenni azért, hogy a gyülekezetedben otthonra tudj találni, mert csak ott tudsz igazán kibontakozni, illetve a nehéz időkben a körükben megtartó közösségre lelhetsz.

Van kiben bíznunk! – hangzott fel csaknem hétszáz gyerek és kétszáz stábtag ajkáról a Bárka tábor négy turnusának vezérgondolata. Egyházunk legnagyobb esélyteremtő programjának balatonfenyvesi záróhetére a Zsinat lelkészi elnöke is ellátogatott. Steinbach József bizonyságot tett a gyerekek előtt, megköszönte a segítők odaadó szolgálatát, és kifejezte elkötelezettségét a Bárka-misszió jövőjének biztosítása mellett. Az alkalomról készült tudósításunkat olvashatják.

A Kárpát-medencei református oktatási intézmények közös tanévnyitójának idén a Szentendrei Református Gimnázium ad otthont. Hörömpő Zsuzsanna igazgató hangsúlyozza: mindenekelőtt szeretnék tanítványaiknak átadni azt a keresztyén értékrendet, mellyel hitben erősek, erkölcsileg megalapozottak lehetnek.

A Kárpátaljai Református Ifjúsági Szervezet 2003-ban szervezte meg az első nyári táborát. Azóta számos témában, több helyszínen, a legújabb trendeket figyelembe véve szervezte meg az egyes korosztályokhoz igazított heteit. Legutóbb a Fontos vagy – mert Isten is így lát! gondolata jegyében számtalan program töltötte meg hat napon át élettel a Nagyberegi Református Líceum épületét és udvarát.

Miért idegenednek el a fiatalok a gyülekezeteinktől? Elkerülhetetlen a feszültség a nemzedékek között? Ha igen, létezik híd, amely összeköt? A különbségek feltárása nem hoz azonnali békét, de elindíthat a megértés és együttműködés útján. Írásunkban az egyes generációk sajátosságait, értékrendszerét, munkahelyi viselkedését, társadalmi elköteleződését és jövőre gyakorolt hatását tekintjük át a Biblia szemszögéből.

Lapunk olyan írásokkal is jelentkezik, amelyek a szellemi áramlatokat a Szentírás fényében vizsgálják. A cél útmutatást nyújtani a biblikus alapokon nyugvó tájékozódáshoz. A Jehova Tanúinak nevezett szervezet kizárólag az Atyát ismeri el Istennek. Határozottan elutasítja a keresztyén hagyomány szentháromságtanát. Nem hisz sem Jézus istenségében, sem az örök kárhozat valóságában. Tanítása alapjaiban mond ellent az evangélium üzenetének.

„Radírozzuk ki a különbségeket!” Ez a címe a Szeretetszolgálat hagyományos nyári tanszergyűjtésének. A nehéz helyzetű családoknak kívánják megkönnyíteni a tanévkezdést, adományokkal csökkentve a költségeket. Az akcióról Dobis-Lucski Zsófia kommunikációs vezetőt kérdeztük.

– Az igei alkalmakból több kiváló igehirdető által, minden teendőm közepette, személyesen is töltődhettem, a koncertekbe pedig egészen különleges nézőpontból, a backstage-ből és a fotósárokból – az első sorból – kapcsolódhattam be. Az egykori líceumi dicsőítő együttesünkkel is sikerült együtt zenélnünk több mint száz ember jelenlétében.

Miért van szükség tematikus bibliaismeretre? Hogyan növelhetjük játékosan, mégis komolyan a Bibliáról szerzett ismereteinket? A XXI. század és a digitalizáció több megoldást is nyújt. Az Okosbiblia.hu megálmodója, Szabó Bálint webfejlesztő olyan oldalt hozott létre, mely segítségével eddig magyarul nem elérhető, interaktív bibliatanulmányozási módszereket próbálhatunk ki.

A Keresztyén Oktatásért és Erkölcsi Nevelésért Alapítvány lelkes munkatársainak célja: vakációs bibliaheti anyagok összeállításával Kárpát-medence-szerte hozzájáruljanak a gyermekek hitbeli fejlődéséhez. Minden hétnek van fő témája, üzenete, aranymondása, éneke. Ezek öt napra bontva sok száz gyülekezetben több tízezer 5–12 éves gyermekhez juthatnak el.

A Karasszon név több nemzedék óta összefonódik hazánkban az Ószövetség-tudománnyal. Interjúnkban az idén hetvenéves Ószövetség-kutató, Karasszon István professzor, aranygyűrűs teológiai doktor apjától nyert örökségére és a mögötte álló hét évtizedre tekint vissza.

„Egyházak, vallás és hitélet a médiában” címmel kutatás indult a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság megbízásából, azzal a céllal, hogy feltérképezzék a magyarországi vallási közösségek médiatartalom-fogyasztási szokásait. Az analízis hátteréről Figuláné Brlázs Ágnes, az NMHH kutatási szakértője, a Károli-egyetem óraadó tanára beszélt.

Lehet-e istenközpontú fesztivált szervezni énközpontú beállítottságú embereknek – többek között nekem is? Vagy: elvárhatjuk-e, hogy polarizált erkölcsi iránytűnk egy hét alatt helyreálljon? Ha nincsen bennünk tartás – jöhet onnan felülről megtartatás? – Munkatársunk beszámolója és levélesszéje a fesztivál harmadik napjáról

Honnan tudhatom, hogy Isten figyel rám? Valóban van ereje a közös imádságnak? Van olyan dolog, amit még Istentől sem lehet kérni? – Ha ilyen kérdések foglalkoztatnak minket, akkor a Csillagponton van a helyünk. Ezúttal nem szakértőket, lelkészeket kérdeztünk meg – Isten válaszolt nekünk. – Munkatársunk beszámolója a Csillagpont fesztivál második napjáról.

A keresztszülőség nem ér véget a gyülekezet előtti hitvallással, hanem azzal kezd elmélyülni – állítja Pető-Veres Kata református lelkész, akinek kutatási témája egyházunk keresztségi gyakorlata. A beszélgetés eloszlatja azt a tévhitet, hogy a keresztszülőség elsősorban anyagi teher, mert a hangsúlynak a hitbeli nevelésen és annak támogatásán kellene lennie.

– Egyikünk sem lehet mindig erős, de akkor tudjuk hatékonyan végezni a hivatásunkat, ha az energiát Istentől kapjuk ehhez, így segítünk a ránk bízottakon. A szolgálatban gyakran érezhetjük magunkat egyedül, de az Úr képes elvenni ezt a magányérzetet. Folyamatosan átélhetjük, hogy ő ott áll mögöttünk, erővel tölt el, megújít bennünket.

Erős hitével fáklyaként világított a háromszáz éve nehéz helyzetbe került magyar nép körében. Életének tudományos összetettsége, tiszta erkölcsisége mintegy ősmintája a református kegyességnek – jellemzi Komáromi Csipkés György XVII. századi debreceni prédikátort Csorba Dávid művelődéstörténész. Őt kérdeztük a tudós lelkészről és 350 éve készült bibliafordításáról.

A sztereotípiákkal szemben egy falusi iskola is teljesíthet a fővárosi oktatási intézmények szintjén – véli Török Tamás, az alsóörsi Endrődi Sándor Református Általános Iskola és Kézilabda-utánpótlásközpont vezetője, a református általános iskolák találkozójának házigazdája. Intézményük sportos és tudós szellemiségéről és a református lelkiségről is beszélt.

„Megérteni egymást és kapcsolatban lenni” – ez a Kárpát-medencei Református Középiskolák XXVIII. Találkozójának küldetése. Az iskolai lelkiség formálódásáról, a diákok Istenhez szeretgetéséről és e rendezvényről Solymosi Csillát, a házigazda váci református tanintézmény vezetőjét kérdeztük.

Huszonöt éve Isten csodáiból épült fel a Budapest-Békásmegyeri Református Egyházközség „családi háza”. Békefi György építész, a templom egyik tervezője, főgondnok egy gyülekezet születéséről és a megtapasztalt gondviselésről is beszélt. Felidézte az építkezés körülményeit, a közben átélt csodákat.

Krisztus testének Kongóban is él része. Lehetőségünk van a hosszú távú együttműködésre itteni testvéreinkkel – vallja és bizonyítja Juhász Péter Gergő. A Földkelte Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület elnökével a kongói konfliktus okairól, a keresztyének ottani helyzetéről, a szervezet térségfejlesztő törekvéseiről beszélgettünk.

A bizonyságtevők fellege vesz körül bennünket – ez ad erőt a hitvalláshoz és a szolgálatban való kitartáshoz – vallja Antal János. A világ reformátusságát tömörítő szervezet, a REV európai titkárát a világközösség missziójáról és a közelgő tisztségviselő-választásról is kérdeztük.

Olyanok ezek a szerepek, mint két tükör. Az egyikben, a színháziban, látom, hogyan működik az emberi természet, a dráma. A másikban, az életszerepeimben keresem a természetfelettit, a végtelent, a feloldozást – magyarázza a református Kiss Gergely Máté Jászai Mari-díjas színész, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház tagja. Szerepeiről, szolgálatairól, családjáról az olvasóknak is üzenve beszélt.

A missziói parancs fokozottan érvényes a presbiterekre – vallja Szabó Gábor, a Magyarországi Református Presbiteri Szövetség elnöke. 2022-ben megerősítést és új látást kapott a református cursillón, ahová szolgálattevőként rendszeresen visszatér. A nehézségekben feleségével együtt tapasztalhatta meg az Istenre hagyatkozás erejét: hosszú idő után érkezett életükbe a kétszeri gyermekáldás.

Aki jó református, az jó magyar is lesz. Egyházunk küldetésének része a felekezeti és a nemzetiségi öntudat megerősítése – vallja Kolumbán Vilmos erdélyi püspök, elődei szellemiségét követve. Az egyház közös múltjáról, jövőformáló erejéről, a testvéri összetartozás ajándékáról kérdeztük.

A tematikus zsinatokon lehetőség nyílik teológiai párbeszédre is. A tavaszi ülésszak egyik megszólalója Vladár Gábor, a Doktorok Kollégiumának elnöke Miért kell ébredésért könyörögnünk? címmel tartott előadást. Kérdéseinkre válaszolva az ébredés szükségességéről, az ébresztés feladatáról és reménységéről tett hitvallást.

A kidolgozott koncepciót és cselekvési tervet az őszi zsinati ülés fogadja majd el. Bruckner László, az Oktatási Szolgálat főigazgatója lapunknak a református köznevelés értékeiről, eredményességéről és jövőjéről beszélt.

A János evangéliumára fokozottan igaz: összkép, benyomás, szavakba nehezen önthető, mégis alapvető és személyes vallomás jön át belőle – vallja Hanula Gergely teológus-nyelvész, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának tanszékvezető professzora. E bibliai könyvhöz fűzött magyarázatai a közelmúltban jelentek meg. Erről kérdeztük.

A Magyarországi Református Egyházban a jelenleg hatályos szabályzat szerint hatvanéves korig minden lelkipásztornak kötelező a megszabott továbbképzési pontok megszerzése. Egyháztagként támogathatjuk elöljáróinkat a képzésekre való eljutásban, imádkozhatunk lelki-szakmai fejlődésükért.

Négygyermekes édesapaként a szerző, Bolyki László magasra teszi a lécet, leszámol a macsókultusszal, a férfiasságukat státuszszimbólumokkal bizonygatókkal. A családot zenekarhoz, sportcsapathoz hasonló hierarchikus rendszerként szemléli, melynek működéséért elsősorban annak feje felelős. A férfitársadalom nikodémusi dilemmája: egy férfinak az anyja után atyjától is világra kell jönnie.

Az Ifjúságépítők célja az ifimunka résztvevőit segíteni. Ifivezető-képzés Konferenciát szerveznek; a Kárpát-medence több ezer fiatalját érik el. Ingyenes segédanyagokkal, inspirációs előadásokkal. Mentori beszélgetésre adnak módot, YouTube-csatornát üzemeltetnek.

Ha valami nehézség adódik az életünkben, ígéretet kaptunk arra, hogy értelme van még a küzdésünknek: nem kell feladnunk, meg tudunk birkózni mindazzal, ami ránk vár. A körülményeink változhatnak, de ami a belső világunkban történik, az része az örök emberi természetnek. És ebben nem vagyunk magunkra hagyva: Isten a nehézségeinkben is velünk van.

Legszebb legációs élményeim cigány gyülekezetekhez fűznek, egytől egyig olyan közösségek voltak, ahol a krisztusi szeretet tetten érhető, megélik a hitüket a mindennapokban, gyermeki alázattal tudnak hinni a csodákban, és még várják, sőt kérik is. Közöttük szolgálni, spontán bizonyságtételeiket hallgatni mindig feltöltő erő.

A tiltott gyümölcs községünkben e nemes zöldség formájában „ütötte fel a fejét”. A városból földjét megművelni járó gazdának szép kilátásai voltak a bő káposztatermésre. Ám arra nemcsak a kecskék fenték a fogukat, hanem egy derék református is, aki fejébe vette, a gazda a betakarítás előtt megengedte neki a tarlózást.

„Óriások a mesékben léteznek” – olvashatjuk Tapolyai Emőke könyvének (Óriások és sáskák – Hogyan maradhatunk talpon nehéz időkben?) bevezető gondolatát. A klinikai és pasztorálpszichológus jól tudja, hányszor ütközünk életünkben olyan falba és érhet olyan nehézség, veszteség, amely legyőzhetetlennek tűnő akadályként tornyosul elénk.

John White könyve nem bibliakommentár, nem is a Nehémiás könyvében leírt történéseket magyarázza, hanem a lezajló folyamatokban megmutatkozó vezetői karaktert tárja mintaként elénk. Bár Nehémiás könyve nem gyakorlati kézikönyv, személyétől, történetéből elleshetjük a vezetés alapelveit.

Az ember bármely szakmába kerüljön, ha Jézussal együtt dobog a szíve, akkor Márk evangéliumából kiindulva kötelessége az evangéliumot szertevinni a világban. Nekem a kultúra területére szól az elhívásom, ezzel Isten azt a pecsétet tette a szívemre: az emelkedett kultúra által kell az evangéliumot minden emberhez elvinnem – vallja Zámbori Soma színművész.

A Szentírást animált videók segítségével egységes és Jézushoz vezető történetként mutatja be a BibleProject. Tíz éve egy marketinges és egy teológus barátságából született napjaink e népszerű keresztyén kezdeményezése. Fodor István ellenőrizte lelkészként Székely Pál Domokos videókhoz készített feliratait. Vele beszélgettünk, többek között a látvány fiatalokra gyakorolt hatásáról.

A protestáns egyházak lombikbébi-eljárást alapjában véve nem tartják rossznak. A meghasonlás köztük abból adódik, hogy amíg egyes egyházak legfeljebb végső megoldásként tartják ezt elfogadhatónak – az ikerterhesség kockázata, a magas költségek és a fel nem használt embriók megsemmisítése miatt –, mások úgy vélik, teremtési rendeltetésünk folytán alakítóan beleavatkozhatunk bizonyos folyamatokba.

A Harmat Kiadó gondozásában magyar nyelven is megjelent könyv rávilágít, hogy noha a szűk mesterséges intelligencia az életünk, egészségünk és környezetünk javára válhat, mégis egyszerre számos fenyegetést rejt: igazságtalanul járhat el egyes személyekkel vagy csoportokkal szembenm elveheti sokak munkahelyét, veszélyezteti az egyéni és közösségi adatvédelmet, szabadságot és stabilitást.