Egy koncertező orgonista mindennapjai
Egy évig a párizsi Notre-Dame orgonistagyakornokaként tanulta a mesterséget, később szintén egy évet töltött el Japánban, a Szapporói Kitara Koncertterem rezidens orgonistájaként. Kevés olyan székesegyház van Magyarországon, ahol ne ült volna az orgonapadban a Junior Prima díj birtokosa, Tabajdi Ádám. Az orgonaművésznek bevallottan hiányzik a liturgikus környezet, 2026-ra pedig nagyszabású Gárdonyi Zoltán-emlékévet szervez. Interjúnkból az is kiderül, miért kell speciális cipő az orgonáláshoz.
A következő koncertje március 12-én lesz a – Zeneakadémián, mégis a szegedi dóm orgonája mellett beszélgetünk. Miért?
Az orgona stílushangszer. Minden orgona különbözik a többitől, mégis vannak egymáshoz sokban hasonlók. A szegedi dóm hangszere például nagyon hasonlít a Zeneakadémia orgonájához, így jól lehet rajta reprodukálni azt a játékélményt, amely ott vár. Nagy különbség a Zeneakadémiához képest, hogy itt, a dómban hatalmas, gyönyörű akusztika van, Budapesten ez lényegesen kevesebb, ráadásul az a kevés is rögtön elvész, amikor a közönség is elfoglalja a helyét. Életem egyik legkellemetlenebb meglepetése volt, amikor először játszottam a Zeneakadémián, a főpróbán csodás volt az akusztika – amely általában jő a zenészeknek, mert jótékonyan ápol és eltakar, ahogy egymást közt mondjuk –, aztán amikor beült a közönség, teljesen eltűnt. Hirtelen azt hittem, hogy valami probléma van az orgonával, teljesen megváltozott a hangja. Ezek azok a helyzetek, amelyeket csak élesben lehet megtapasztalni.
Miért nem a Zeneakadémián készül fel?
Gyakoroltam ott is, de mivel az koncertközpont, ritkán szabad a hangszer. Nem beszélve arról, hogy tiszteletben kell tartanunk a szomszédos ház lakóinak a magánéletét, az orgonának pedig erős a hangja. Ezek miatt meglehetősen limitáltak a lehetőségek a Zeneakadémián.
Miért fontos, hogy hasonló orgonán készüljön fel a koncertre?
Ha például mechanikus hangszeren gyakorolnám ezt a programot, egyszerűen nem nyújtaná ugyanezt a játékélményt. Ha magashegyi túrára készülünk, túrabakancsban edzünk, viszont ha maratonra, akkor futócipőre van szükségünk – talán ezzel tudnám a legjobban szemléltetni.
Mennyit készül egy fellépésre?
Attól függ, hogy milyen arányban vannak a programban új, korábban nem játszott művek. A Zeneakadémián adott koncertem első félideje már jó ideje „kézben van”, legutóbb idén januárban, Madridban játszottam ennek a programnak a nagy részét, de természetesen ezeket is kell gyakorolni ilyenkor. A második félidő viszont teljesen új, ennek középpontjában a 2004-ben elhunyt francia zeneszerző, Jean-Louis Florentz áll, aki számomra az utóbbi tíz év legnagyobb felfedezettje. Már régóta szerettem volna bemutatni a műveit a magyar közönségnek. A március 12-i zeneakadémiai koncert a magyarországi ősbemutatója lesz a Debout sur le soleil című opus magnumának. Az ott elhangzó darabok közül több is az ön orgonaátirata. Korábbi interjúiban megemlíti, hogy szívesen adaptál szimfonikus műveket erre a hangszerre.

Kedves Olvasó!
A teljes cikk elolvasásához előfizetéssel kell rendelkeznie! Kérjük tekintse meg ajánlatunkat!