Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Lányi Gábor református lelkész, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara Egyháztörténeti Tanszékének docense osztja meg velünk gondolatait.

Ha Bach zenéje szinte bármilyen módon felhangzik, mindig közönségre talál – állítja Kovács Zalán László tubaművész, a tízesztendős Bach Mindenkinek Fesztivál igazgatója.

Különleges humora volt a mi Istenünknek, amikor a nagyböjti időszakot tavaszra „tervezte”. Azt a negyven napot, amikor a lelkünkben fel kellene készülnünk a feltámadás ünnepére. Ez az időszak emlékeztet bennünket Jézusnak arra a negyven napjára, amikor a pusztában „csak beszélgetett” az Atyjával. Csendben, a természet lágy ölén, étlen-szomjan.

Kisgyermekkoromban kiraktak az asztalra egy grillcsirkét a sütőből, közöltem: ezt most megeszem. Szüleim kételkedtek. Betömtem az egészet. Akkor figyeltek fel arra, nem ismerek lehetetlent… A versenysportban fontos lehet a következetes öntörvényűség,, hogy lebeszélhetetlen legyél a vállalásaidról – vallja Nagy Tímea kétszeres olimpiai bajnok párbajtőrvívó.

Nagypéntek örömhíre azt jelenti, hogy Isten Jézus Krisztus megváltó szeretete által emel fel mélységeinkből. Jézus Krisztus feltámadásában van gyógyulásunk, egységünk, közös szolgálatunk és örök reménységünk. Mindezektől senki és semmi el nem választhat bennünket (Róm 8,38–39). – A Magyarországi Református Egyház Zsinata Elnökségi Tanácsának böjti körlevele

A csoda értelmezhető természetfeletti eseményként vagy láthatatlan, de természetes folyamatként. Isten viszont arra vágyik, higgyünk benne, ne csupán észbeli meggyőződésből kapcsolódjunk hozzá. – Édes Árpádot, a Pestszentimrei Református Egyházközség lelkipásztorát arról is kérdeztük, a csodák hogyan hatnak hitünkre.

... halljuk, olvassuk szinte minden híradásban: válság van. Nem kell örökre beleragadnunk a krízisbe. A válság mindig lehetőség valami újra, belső személyes átalakulásra, a reformáció folytatására. Nekünk a megváltás a mindig új utunk. A bűntudat önmagában megbénít, ha nem követi a megbocsátás felszabadító élménye. Hiszünk-e a bocsánatban? Vettük-e és adjuk-e másoknak?

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az együtt töltött időt gazdagítják a közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönző elmélkedések. Az e heti bibliai szakaszhoz kapcsolódóan Hodossy-Takács Előd írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást nyújt a szöveg jobb értéséhez.

Gárdonyi Zoltán annak ellenére tudott eredetit alkotni, hogy nem „állt be” az avantgárdok közé, egész életében inkább a zeneszerzés konzervatív vonalát képviselte. Azzal tehetem a legtöbbet, hogy minél több embernek megmutatom, milyen bámulatos zeneszerző volt – tudatja Tabajdi Ádám Junior Prima díjas orgonaművész, aki 2026-ra Gárdonyi-emlékévet szervez.

A méltán nemzetközi hírűvé lett Vankóné Dudás Julinak, a magyar népi festészet egyik képviselőjének arcvonásai hatvanéves korában is megőrizték ifjúkori szépségüket. Láttam hasonlóan sugárzó idősebb férfiakat és nőket szűkebb hazám, Baranya falvaiban, a Székelyföldön, a Felvidéken, Somogyországban, a Tiszántúlon vagy Walesben és Norvégiában is.

Vannak nehéz helyzetek, amelyekben az egyetlen hiteles viselkedés az, ha felszólalunk a minket ért csapások miatt. A Bibliában is azt látjuk, hogy lehet panaszkodni, mert nem minden panasz zsörtölődés, ahogyan az emberek megélt fájdalma, szenvedése sem Isten ellen való vétek.

Makoto Fujimura könyve a feltámadásról szóló fejezettel zárul, a „lázári kultúra” bemutatásával, amelyben halljuk a halálból kihívó isteni szót. A kintsugi kultúra reményével, amelyben múltunk hegei megszépülnek az újjáteremtésben. A húsvétra készüléshez alkalmas gondolatokat lelünk a japán festőművész írásaiban. Érteni fogjuk, hiszen mindannyian a legnagyobb Művész alkotásai vagyunk.

A Magyar Református Szeretetszolgálat közfoglalkoztatási programja országszerte ezerháromszáz embernek teremt lehetőséget a munkavégzésre, 460 foglalkoztatási ponton dolgoznak. A leggyakoribb tevékenység a parkkarbantartás, épületgondnokság, takarítás. Idén is több mint ezer embernek nyújtanak lehetőséget, hogy saját keresetükből tartsák el magukat.

A kiskunsági tanyavilágban huszonhárom éven át szolgált nagy hűséggel. Tudta és vallotta, a Szentlélek által vette a szolgálatokat, és azokat a Szentlélek erejét kérve végezte. Életének és munkájának titka az élő Jézus volt. Idősebb Bagi László szerette a lelkipásztori hivatást. Szerette nemcsak egyházát, hanem szolgatársait is.

A XVIII. századi tudós, költő Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket gyakran keseríti pontatlan, félreérthető fogalmazás, idegenszerűség, stílustalanság. A beszéd, az írás szürkül, gondot okoz a megfelelő szó meglelése. Anyanyelvi kapuőr rovatunkban Arany Lajos óvja-védi közös kincsünket.

Dávid Saul halála után egész Izráel és Júda királya lett, és nagy építkezésbe fogott Jeruzsálemben. Gyönyörű palotát építtetett magának, de valami igencsak bántotta. – Én cédruspalotában lakom, az Isten ládája pedig sátorban – töprengett, és ez valóban így volt. Dávid nagyon szerette Istent, és elhatározta, hogy templomot építtet Isten ládájának.

– Miből jött az áldás? Miből jött Isten építő munkája az emberekben? Isten szándékából. A kérdés az volt, mi mit teszünk mindezért. Imádkozunk? Hogyan szervezzük meg, hogy itt közösség legyen? Rengeteg gyermek és csecsemő volt, ezért babaszobával, a gyermek-istentiszteleteknek korosztályok szerint külön helyiségekkel épült a templom.