Szigorúan billió!

Felhígítja a mondanivalót minden funkciótlan szó, megkérdőjelezhető hitelességű, tartalmú, mélységű nagyotmondás.

– Gratulálok! – fordulunk jókívánsággal ismerőshöz, baráthoz, rokonhoz valamilyen örvendetes esemény alkalmán, illetve fejezzük ki elismerésünket kiváló teljesítményről értesülve. De mivel több e tőmondatnál a „Szívből gratulálok!”, az „Őszinte szívvel gratulálok” vagy az „Egész szívemből gratulálok” közlés? Sőt, van, aki még erre is rálapátol: „Tiszta Szívből Gratulálok Nektek!” (Ráadásul a „tisztaság” oltárán a szavak helyes leírását is feláldozva, minden elemet nagybetűvel írva.) Vajon mindig igazi érzések vezérlik az efféle emeletes túlzásokat?

Az együttérzés szavakra váltásában vajon nélkülözhetetlen-e az őszinte jelző hangsúlyozása, főleg pedig fokozása? A „legőszintébb részvétem!” vagy a „legmélyebb őszinte részvétem” pontosabban fejezi-e ki az embertárs fájdalmának átérzését, az ő gyászában, bánatában való osztozást, mint a halkabb, hangfogós részvétnyilvánítás („részvétem” vagy „mély részvétem”)?

„A játszótér területére kutyát bevinni szigorúan tilos!”; „dohányozni, elektronikus cigarettát és dohányzást imitáló elektronikus eszközt használni szigorúan tilos”; „Plakátragasztás szigorúan tilos!” – olvassuk az ellentmondást nem tűrő, követelő, parancsoló árnyalatú szóval nyomatékosított tiltást. De a ragos melléknévvel kiegészített változat ugyan mivel több, mint a „tilos”? A beszélő nyilván úgy érzi, a szigorúan odabiggyesztése kellő visszatartó erő.

A nyelvi túlzások, a szócséplés világában nem meglepő az sem, hogy immár a jókívánságként, a szeretett személyt köszöntő üdvözlésként a szinte megszokott millió puszi (csók) sem elég: „Milliárd csók a legszebb szülinapos lánynak”; „Milliárd puszi”. Akad, aki még ezt is túlharsogja: „Billió puszi”, „billió ölelés”… Erre mivel lehet még rálicitálni?