Meztelenségünk szégyene
A lelkünkben még mindig él a paradicsomi állapotok lenyomata – vallja Szabó László lelkipásztor. Vele és biológus feleségével, Meltzer Kingával párhuzamba állítjuk az Éden kertjebeli és a jelen időket, és beszélgetünk egyebek között „a tiltott fa gyümölcséről”, a bűnesettel összefüggő tévhitekről, lelki meztelenségről, szégyenlősségről, a nászéjszakáról, a házasság isteni eredetéről, Cortés (Cortez) hajóiról.
Édenben Ádám és Éva nem szégyellte mezítelenségét. Ma mennyire tudják megélni a párok ezt a fesztelenséget?
László: A meztelenség, amelyről az édenkerti jelenetben olvasunk, nem csak és nem elsősorban a ruházat hiányának tényét írja le. Szimbolikus kifejezése ez annak a nyíltságnak és intimitásnak, amelyet Isten a házasok számára készített. Ennek a felfedezése visszhangzik Ádám örömteli felkiáltásában: „Ez most már csontomból való csont, testemből való test...” (1Móz 2,23) A bűneset óta persze sok minden megváltozott. A lelkünkben valahol még mindig megvan a paradicsomi állapotok lenyomata, a párok, jegyespárok, házaspárok azóta is erre vágyakoznak, de sajnos ezen a földön ezt már soha nem fogjuk úgy megtapasztalni, ahogy az ősszüleink megélték. A bűn ereje ott munkál mindnyájunkban: titkolózunk, eltávolodunk egymástól, olykor drámai helyzetek alakulnak ki. De Jézus Krisztus által lehetőségünk nyílik a gyógyulásra, az áldás csatornái újra megnyíltak számunkra, és tudjuk, a mennyben teljes helyreállás, öröm vár ránk. E remény fényében tekintsünk a házasságunkra!

Kedves Olvasó!
A teljes cikk elolvasásához előfizetéssel kell rendelkeznie! Kérjük tekintse meg ajánlatunkat!