Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Czanik Péter nyugalmazott református lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.
A Szentírás Szövetséget a Biblia olvasásának elsősorban gyermekek és fiatalok közötti népszerűsítésére hozták létre. Az önkénteseknek lényeges szerepük van a működésükben – nyilatkozta Győrffy Eszter, a szövetség vezetője.
A pünkösd a legalkalmasabb pillanat arra, hogy elinduljunk, tovább a hiteles tanúságtétel útján. Nem közhangulattal és médiasugallattal foglalkozva, hanem Isten Lelkének erejébe kapaszkodva borulunk le az Örökkévaló előtt. Aztán felemelkedünk, és odaállunk egyenes derékkal embertársaink elé, mert megtanultuk Pétertől: jobb tanúskodni bent, mint tagadni kint.
Mivel osztálykirándulások kedvelt helyszíne, Szerencs olyan település, ahol sokan jártak már életükben legalább egyszer. Ők valószínűleg megnézték a gazdag történelmű, helyreállított Rákóczi-várat, amelyet Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem épített a XVI. század végén.
A meztelenség, amelyről az édenkerti jelenetben olvasunk, szimbolikus kifejezése annak a nyíltságnak és intimitásnak, amelyet Isten a házasok számára készített – mondja Szabó László lelkipásztor. Vele és biológus feleségével, Meltzer Kingával párhuzamba állítjuk az Éden kertjebeli és a jelen időket, és beszélgetünk egyebek között „a tiltott fa gyümölcséről”.
A prófétálás Isten aktuális akaratának értése és továbbadása. Régen a látók önkívületi állapotban, eksztázisban keresték Istent. Később a nagy próféták imádságban kérték, hogy Isten mutassa meg akaratát. Egyetemes látást kértek arról, hogyan éljen a nép. Mi a helyes út? A korai, érzéki jellegű prófétaságból eljutottak a szellemi élményre, hogy Isten szólt, ők megértették és mondták akkor is, ha ez az életükbe került.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az e heti bibliai szakaszhoz kapcsolódóan Hodossy-Takács Előd írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást nyújt a szöveg mélyebb megértéséhez.
Balassi Bálint a reformáció svájci irányát követte. A szülei vigasztalására fordított Beteg lelkeknek való füves kertecske ugyan lutheránus szerző művét tolmácsolta, de úgy, hogy abban a lutheránus úrvacsoratan helyén a zwingliánus, illetve a kálvinista úrvacsoratan irányába módosította a magyar szöveget – tudatta Szentmártoni Szabó Géza irodalomtörténész.
Kosztolányi Dezső életének és életművének vannak református vonatkozásai is. A Károli-féle Biblia világában is otthonos volt, a szakrális tartalom mellett annak magával ragadó, el soha nem halványulóan szép magyarsága miatt. A reformáció öt évszázadának novelláiból című kötetben számos protestáns szerző mellett az ő egyik műve is helyet kapott.
Félő, hogy a szűnni nem akaró háborús helyzet még hosszú ideig fennmarad – miközben keresztyén emberként a békességet óhajtjuk. Noha más tartalmi környezetben, de Steinbach József dunántúli püspök is hangsúlyozta a minap zsinati elnöki székfoglalójában a Szentírást idézve, hogy nem erővel, nem hatalommal, hanem Szentlélekkel kell embertársaink felé fordulnunk.
Tizenöt éve indult el a gazdasági képzés a Károli Gáspár Református Egyetemen. A Gazdaság- és Vezetéstudományi Intézet joghallgatóknak tanított általános közgazdaságtant, pénzügyi ismereteket, nemzetközi gazdálkodást, európai uniós szakpolitikákat Pulay Gyula Zoltán.
A Magyarországi Református Egyház Missziói Szolgálata 2024-ben, az élő Ige évében országos református imaláncot hirdet gyülekezeteink és egyházunk lelki megújulásáért. Olyan lelki ébredésért, amely Isten ránk ragyogó szeretetének a befogadásán és minél teljesebb megélésén, továbbsugárzása által kívánja Isten dicsőségét szolgálni.
Zsombori Erzsébet 1987-ben települt át Magyarországra. A festőművész, akit örök játékosságához illően mindenki Zsimbinek szólít, a Szőnyi István Alkotóközösség és a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete tagjaként budapesti galériát vezet Svédországban élő festőművész lányával, Mayer Hellával közösen, amely a zene és az irodalom otthona is.
A XVIII. századi tudós, költő Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket gyakran keseríti pontatlan, félreérthető fogalmazás, idegenszerűség, stílustalanság. A beszéd, az írás szürkül, gondot okoz a megfelelő szó meglelése. Anyanyelvi kapuőr rovatunkban Arany Lajos óvja-védi közös kincsünket.
A fény nagy érték volt, vigyáztak rá, és arra is, a lámpás minél inkább bevilágítsa a szobát, ezért magas helyre rakták. Erről szól Jézus egyik Igéje: „Aki lámpást gyújt, nem teszi rejtett helyre, sem véka alá, hanem a lámpatartóra, hogy a belépők lássák a világosságot” (Lk 11,33). Jézus itt arról is beszél, hogy a test lámpása a szem.
– Kolozsvár után Gerendkeresztúr és Hadrév társegyházközségébe kerültem; az épületek állaga tükrözte a lelkiállapotot is. De tudtam, Isten a száraz csontokba is életet lehel. A Bulgária-telepi gyülekezettől ajándékképpen igés kártyát is kaptam: „Keressétek először Isten országát és az ő igazságát, és mindezek ráadásként megadatnak majd nektek” (Mt 6,33). Így nem a külső tényezőkkel foglalkoztam, hanem Isten országával.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Bella Péter református lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.
Hogyan tekinthetünk a népesedési válságra keresztyénként? Parancs vagy áldás Isten teremtéskor elhangzó felszólítása, a „szaporodjatok, sokasodjatok”? Béres-Áfra Zsuzsa debreceni szociológussal vizsgáljuk Magyarország évek óta csökkenő népességszáma mögött húzódó okokat, többek közt a posztadoleszcencia jelenségét is.
A magyar szóhasználatban az üdülés leginkább a vakációs időszak programjait jelöli. A kiszakadást a megszokott hétköznapi környezetből, idegen tájak felfedezését, vagy éppen a jól ismert vidékek újralátogatását. Erre szükségünk is van ahhoz, hogy ép ésszel túléljük az élet küzdőterén vívott csaták sorozatát, esetleg győzedelmeskedjünk is ezekben. Isten azonban jóval többet kínál nekünk ennél.
Teológusok, történészek, lelkipásztorok kutatják, miként vált a csatavesztés után kibontakozó reformáció a reménység egyik forrásává. Ötszáz évvel a mohácsi vész után is élő közösség fogadja az érkezőt a Duna partján. – A tragédia után nemcsak politikai és társadalmi átrendeződés indult el, hanem lelki megújulás is – magyarázza Wébel Zsolt lelkipásztor, a baranyai egyházmegye esperese. A gyülekezet nemcsak emlékezik, hanem közösséget formál és fiatalokat hív szolgálatba.