Több tanórájukat megnéztem. Amikor matematikából új, nehéz tanagyagot vettek, az egyik gyermek magától értetődően bevallotta az osztálytanítónak, hogy ő ezt nem érti, a tanító pedig megnyugtatta és buzdította… Mindig így van?

Kontra Imre: A gyerekek megbíznak bennem, ezért elmondják a problémájukat, jelzik az elakadásuk kiváltotta szorongásukat. Húsz évvel ezelőtt nem így nézett ki egy matekórám. Akkor az volt a jellemző, hogy Imre bácsi elmondja az igazat, és mindenki azt teszi, amit ő mond. De eljutottunk oda, hogy sokkal többet ér, ha bevonom őket, és segítem őket a tananyag elsajátításában. Minden kérdés jó, teljesen természetes, hogy egy új anyag vételekor van, aki már áttörte a gátat, van, aki még nem, nekem is fontos, hogy el tudja mondani, hol áll a folyamatban.

Régen talán nem jól csinálta?

Imre: Törekedtem rá akkor is. A pedagógus tiszteletén és a fegyelmen alapuló oktatás csak fokról fokra veszített az érvényéből és a hatékonyságából. Amikor elkezdtem tanítani, még éltek olyan idős, klasszikus pedagógusok, akik hajdan, az államosítások előtt református iskolába jártak, hoztak második világháború előtti kiadványokat, hogy mintát kapjak a férfi tanítósághoz. Ezekben elbűvölt, hogy a régiek a két világháború között milyen sokat kihoztak a gyerekekből. Tény, hogy kezdetben sokkal keményebb voltam, mint most. Az első években egy „szívanyuka” egyszer félrehívott, és tapintatosan így fejezte ki a kritikáját: „Imre, belőled nagyon jó tanár lesz, ha saját gyereked születik.”

A gyermeknemzedékek mennyire változtak az évtizedek alatt?

Imre: Egyre érzékenyebbek. A maiak összeroppannának, ha a régi, klasszikus módszerekkel tanítanánk őket. Ahogy ők, a szüleik is sokkal érzékenyebbek, eltűnt a tekintélyelvűség, már mi is lágyabb nevelést kaptunk, hát még a gyermekeink… Az egész világ differenciáltabb, ingergazdagabb, stresszesebb, liberálisabb lett.

Óráikon semmi nyomát nem láttam a közvetlen fegyelmezésnek, még sincs káosz, csak szeretetteljes együtt munkálkodás.

Kontráné Réka: Fegyelem nélkül nincs figyelem. Viszont nincs szükség minduntalan fegyelmezésre. Ha a gyerek szereti a tanítóját, lehozza neki a csillagokat is. A kellő tekintély meg abból születik, ha hiteles a tanító, ha éli is, amit mond. Van, amikor kell szigor, de az szeretetteljes szigor legyen.