Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. E héten Czanik Péter (V. 30-ig) ny. református lelkész és Karsay Eszter református lelkipásztor (VI. 1.) osztják meg velünk gondolataikat.

Elsőként, 2021-ben kapta meg a családbarát múzeum címet a hasonló egyházi intézmények sorában a pápai Pannonia Reformata Múzeum. Vezetője, Halászné Kapcsándi Szilvia utalt rá: a név kötelez, arra törekszenek, programjaikkal a családokat is elérjék.

Mi már az „és”-t sem értjük a szexualitás „és” spiritualitás szavai között, a „vagy” sokkal inkább magától értetődő. Idegenekként bámuljuk a Biblia kezdő fejezeteinek egyre fokozódó harmóniáját. Érezzük Isten tervének gyönyörű illatát, amely a megannyiszor eltaposott és réges-rég elfedett éhségünket csalja elő szívünk mélyéről.

– Szeretnék jó lelkipásztor lenni – tudatja Deák László Olivér dudari lelkész. Érkezését követően indultak el az új gyülekezeti programok: a gyermek- és ifjúsági táborok, a családi istentiszteletek és családi napok, vagy éppen a férfikör, és az olyan apró változások is, mint az istentisztelet 11 órás kezdő időpontja.

Az ember önmagától nem Isten, hanem a saját útmutatása és dicsősége szerint él, amiből csak Jézus helyettes engesztelése tudja megszabadítani. A keresztyén etika tanulmányozása által Isten akaratát ismerhetjük meg egészen konkrét kérdésekben, ami előfeltétele az engedelmességnek – olvasható Hit-Élet rovatunk újabb hitvalló írásában.

A Kr. u. 37-ben Jeruzsálemben, papi családban született író pályafutása folyamán volt diplomata, Galilea közigazgatásának vezetője, hadvezér, három római császár kegyeltje, népének történetírója. – A Josephus és az Újszövetség című monográfiában Steve Mason kanadai történész arra mutat rá, hogyan olvassunk a sorok között, ha A zsidó háború vagy A zsidók története kerül a kezünkbe.

A kicsi fiával indult volna, de ez az ember annyira könyörgött, hogy nem bírja már a bezártságot a menedékül szolgáló ablaktalan helyiségben. Hetek óta vannak összezárva. Muszáj kimenni a levegőre, mert megfullad! Hát megsajnálta. A Lélek adott bátorságot a kismamának, hogy kilépjen az utcára a szakállas zsidó bácsival.

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az e heti bibliai szakaszhoz kapcsolódóan Győri István írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást nyújt a szöveg jobb értéséhez.

Az MI olyan, mint a kerék, amelyet nem láthatott az emberiség, amíg fel nem találták, ám utána sok mindent megváltoztatott úgy, hogy könnyebbé tette a dolgunkat – él egy régi történelmi párhuzammal Szontagh Pál, a Református Pedagógiai Intézet igazgatója.

Az egyházunk most kényszerváltozásban van, vezetői, törvényi változásainál és a világ változásánál fogva egyaránt. Nagy kísértés visszavágyni valamilyen nosztalgikus, idealizált békeidőt, változatlanságot, virágkort, de semmiképp sem megy úgy tovább, mint eddig. Kérdés, hogy a bizonytalanságot, kényelmetlenséget mivel próbáljuk oldani.

Hogy ne az épp rajtunk uralkodó hangulat vagy az aktuális élethelyzet szerint válasszunk igeszakaszt, napirendet kínál a Bibliaolvasó Kalauz. Figyeljük meg, hogy mégsem lesz véletlenszerű az így kapott elrendezés! Attól függően, mikor, melyik napszakban olvassuk, úgy szervesül az Ige az életünkbe.

Nem mindegy, ki a párod. Ez nem csak a házasságara, a tanításra is áll. Ha nem megfelelő, leromboljátok egymás munkáját. Ha viszont jó, akkor harmónia alakul ki, és áldás – vallja a biai református gyülekezet által fenntartott biatorbágyi egyházi iskola alapító tanítópárosa. Hivatásuk szépségeiről, fortélyairól és hitük megéléséről beszélgettünk velük.

Azt szokták mondani tréfásan: nincs régebbi dolog, mint a tegnapi újság. Azonban a régi újságok, különösen a református sajtóorgánumok, kiadványok számos olyan gondolatot tartalmaznak, amelyek ma is érvényesek, tanulságosak és jövőbe mutatóak. E rovatban ilyen időtálló elmélkedésekből idézünk. Ezzel a régi értékeket őrizzük, és a hagyományokat ápoljuk.

A bibliai időkben nem voltak mentőautók, kórházak, és az orvosok sem tudtak annyi mindent, mint manapság. Mi történt akkor a balesetet szenvedővel? Bizony, a járókelők jó szándékára és hozzáértésére volt utalva, ami sajnos nem mindig működött. Ez történt azzal a férfival is, aki Jeruzsálemből Jerikóba tartott. Veszélyes út volt ez, meredeken vezetett le a hegyek között, ahol ráadásul rablók is bujkáltak.

– Hamar észrevettem, igazán az egyházban érzem jól magam. Tízévesen fogalmazódott meg bennem: lelkész leszek. Sokan afféle gyermeki fellángolásnak vélték ezt, de Isten megtartott, és tovább vezetett ebben az elgondolásban. Nem volt bennem kétség: amikor a beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnáziumban leérettségiztem, máshova nem adtam be a jelentkezésemet, csak a sárospataki teológiára.