Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. E héten Czanik Péter (V. 30-ig) ny. református lelkész és Karsay Eszter református lelkipásztor (VI. 1.) osztják meg velünk gondolataikat.
Elsőként, 2021-ben kapta meg a családbarát múzeum címet a hasonló egyházi intézmények sorában a pápai Pannonia Reformata Múzeum. Vezetője, Halászné Kapcsándi Szilvia utalt rá: a név kötelez, arra törekszenek, programjaikkal a családokat is elérjék.
Mi már az „és”-t sem értjük a szexualitás „és” spiritualitás szavai között, a „vagy” sokkal inkább magától értetődő. Idegenekként bámuljuk a Biblia kezdő fejezeteinek egyre fokozódó harmóniáját. Érezzük Isten tervének gyönyörű illatát, amely a megannyiszor eltaposott és réges-rég elfedett éhségünket csalja elő szívünk mélyéről.
– Szeretnék jó lelkipásztor lenni – tudatja Deák László Olivér dudari lelkész. Érkezését követően indultak el az új gyülekezeti programok: a gyermek- és ifjúsági táborok, a családi istentiszteletek és családi napok, vagy éppen a férfikör, és az olyan apró változások is, mint az istentisztelet 11 órás kezdő időpontja.
Az ember önmagától nem Isten, hanem a saját útmutatása és dicsősége szerint él, amiből csak Jézus helyettes engesztelése tudja megszabadítani. A keresztyén etika tanulmányozása által Isten akaratát ismerhetjük meg egészen konkrét kérdésekben, ami előfeltétele az engedelmességnek – olvasható Hit-Élet rovatunk újabb hitvalló írásában.
A Kr. u. 37-ben Jeruzsálemben, papi családban született író pályafutása folyamán volt diplomata, Galilea közigazgatásának vezetője, hadvezér, három római császár kegyeltje, népének történetírója. – A Josephus és az Újszövetség című monográfiában Steve Mason kanadai történész arra mutat rá, hogyan olvassunk a sorok között, ha A zsidó háború vagy A zsidók története kerül a kezünkbe.
A kicsi fiával indult volna, de ez az ember annyira könyörgött, hogy nem bírja már a bezártságot a menedékül szolgáló ablaktalan helyiségben. Hetek óta vannak összezárva. Muszáj kimenni a levegőre, mert megfullad! Hát megsajnálta. A Lélek adott bátorságot a kismamának, hogy kilépjen az utcára a szakállas zsidó bácsival.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az e heti bibliai szakaszhoz kapcsolódóan Győri István írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást nyújt a szöveg jobb értéséhez.
Az MI olyan, mint a kerék, amelyet nem láthatott az emberiség, amíg fel nem találták, ám utána sok mindent megváltoztatott úgy, hogy könnyebbé tette a dolgunkat – él egy régi történelmi párhuzammal Szontagh Pál, a Református Pedagógiai Intézet igazgatója.
Az egyházunk most kényszerváltozásban van, vezetői, törvényi változásainál és a világ változásánál fogva egyaránt. Nagy kísértés visszavágyni valamilyen nosztalgikus, idealizált békeidőt, változatlanságot, virágkort, de semmiképp sem megy úgy tovább, mint eddig. Kérdés, hogy a bizonytalanságot, kényelmetlenséget mivel próbáljuk oldani.
Hogy ne az épp rajtunk uralkodó hangulat vagy az aktuális élethelyzet szerint válasszunk igeszakaszt, napirendet kínál a Bibliaolvasó Kalauz. Figyeljük meg, hogy mégsem lesz véletlenszerű az így kapott elrendezés! Attól függően, mikor, melyik napszakban olvassuk, úgy szervesül az Ige az életünkbe.
Nem mindegy, ki a párod. Ez nem csak a házasságara, a tanításra is áll. Ha nem megfelelő, leromboljátok egymás munkáját. Ha viszont jó, akkor harmónia alakul ki, és áldás – vallja a biai református gyülekezet által fenntartott biatorbágyi egyházi iskola alapító tanítópárosa. Hivatásuk szépségeiről, fortélyairól és hitük megéléséről beszélgettünk velük.
Azt szokták mondani tréfásan: nincs régebbi dolog, mint a tegnapi újság. Azonban a régi újságok, különösen a református sajtóorgánumok, kiadványok számos olyan gondolatot tartalmaznak, amelyek ma is érvényesek, tanulságosak és jövőbe mutatóak. E rovatban ilyen időtálló elmélkedésekből idézünk. Ezzel a régi értékeket őrizzük, és a hagyományokat ápoljuk.
A bibliai időkben nem voltak mentőautók, kórházak, és az orvosok sem tudtak annyi mindent, mint manapság. Mi történt akkor a balesetet szenvedővel? Bizony, a járókelők jó szándékára és hozzáértésére volt utalva, ami sajnos nem mindig működött. Ez történt azzal a férfival is, aki Jeruzsálemből Jerikóba tartott. Veszélyes út volt ez, meredeken vezetett le a hegyek között, ahol ráadásul rablók is bujkáltak.
– Hamar észrevettem, igazán az egyházban érzem jól magam. Tízévesen fogalmazódott meg bennem: lelkész leszek. Sokan afféle gyermeki fellángolásnak vélték ezt, de Isten megtartott, és tovább vezetett ebben az elgondolásban. Nem volt bennem kétség: amikor a beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnáziumban leérettségiztem, máshova nem adtam be a jelentkezésemet, csak a sárospataki teológiára.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Bella Péter református lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.
Hogyan tekinthetünk a népesedési válságra keresztyénként? Parancs vagy áldás Isten teremtéskor elhangzó felszólítása, a „szaporodjatok, sokasodjatok”? Béres-Áfra Zsuzsa debreceni szociológussal vizsgáljuk Magyarország évek óta csökkenő népességszáma mögött húzódó okokat, többek közt a posztadoleszcencia jelenségét is.
A magyar szóhasználatban az üdülés leginkább a vakációs időszak programjait jelöli. A kiszakadást a megszokott hétköznapi környezetből, idegen tájak felfedezését, vagy éppen a jól ismert vidékek újralátogatását. Erre szükségünk is van ahhoz, hogy ép ésszel túléljük az élet küzdőterén vívott csaták sorozatát, esetleg győzedelmeskedjünk is ezekben. Isten azonban jóval többet kínál nekünk ennél.
Teológusok, történészek, lelkipásztorok kutatják, miként vált a csatavesztés után kibontakozó reformáció a reménység egyik forrásává. Ötszáz évvel a mohácsi vész után is élő közösség fogadja az érkezőt a Duna partján. – A tragédia után nemcsak politikai és társadalmi átrendeződés indult el, hanem lelki megújulás is – magyarázza Wébel Zsolt lelkipásztor, a baranyai egyházmegye esperese. A gyülekezet nemcsak emlékezik, hanem közösséget formál és fiatalokat hív szolgálatba.