„Kezdetét vette” az esztendő

Évről évre „kötelező” szófordulat január elején a médiában: „Kezdetét vette az új év”. Évszakok nyitányakor olvassuk: „csillagászati értelemben is kezdetét veszi a tél”; „végre kezdetét veszi a tavasz” stb. Hasonló példák a terpeszkedő kifejezések e formájára: „Kiállítással vette kezdetét a jubileum”; „kezdetét vette a konferencia”.

Olykor szójátékszerű, mosolykeltő ez a forma: „Lassan kezdetét veszi az adás”. Mindezek egyszerűbb közlésére több szinonima közül választhatunk: rajtol, startol; (el)indul, (el)kezdődik; beköszönt (az ősz). A bibliafordítás szabatos: „Mert itt van az idő, amikor elkezdődik az ítélet Isten háza népén. Ha pedig először rajtunk kezdődik, akkor mi lesz a vége azoknak, akik nem engedelmeskednek Isten evangéliumának?” (1Pt 4,17).

S hogy valóban „szószátyár kifejezések »segédigéjének« szerepébe kényszerül” (mint Tótfalusi István írja) széles jelentéskörű igénk, a vesz, arra néhány, vele alkotott további bőbeszédű szerkezet: „mérlegelés alá veszi a kérést”; „azonnal pártfogásba vette az ügyet”. Világosan: mérlegeli; felkarolta, támogatta. Az énekesnőt „védelmébe veszi a zsűri” – olvassuk a neten. Egyszerűen: megvédi, magyarosan: pártját fogja, védelmére kel.

„Jézus búcsút vesz a tanítványaitól” – áll egy bibliakommentárban. A Bibliában (fordításában) e szerkezet egyszerűbben, igekötős igeként olvasható: „Pál Milétoszban elbúcsúzik az efezusi vénektől” (az ApCsel 20. fejezetének egyik közcíme). A búcsút vesz szinonimái még: búcsúzkodik, búcsúzik, elköszön.

Félreértés is következhet a szószaporításból: „közölte, hogy épp most vett egy fürdőt” – olvassuk egy internetes oldalon. Mivel nincs itt szó vásárlásról, jobb az egyszerű szóhasználat: (meg)fürdött, tisztálkodott.

Miképp az új esztendő beköszönt, elkezdődik, reméljük, talán elkezdődik (s nem kezdetét veszi!) a terjengős kifejezések visszaszorítása is