Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Vladár Gábor professor emeritus, a Magyarországi Református Egyház Doktorok Kollégiumának elnöke, volt soproni lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.
A lutheri és kálvinista hivatásetika a munka fontossága hangsúlyozásával az üzleti szemlélet kialakulásának is történelmi előzménye – nyilatkozta a Károli-egyetem egyházi vezetés és gazdálkodás szaktanácsadói kurzusáról Lentner Csaba szakvezető.
Hogyan kerülhetnek a történelmi mértékű tragédiák egy oldalra a jelentéktelennel? És ha nem is az, mint például egy sportteljesítmény, akkor is abszurd. Hogyan lehetséges, hogy ezek között mozgok, mintha egy lapon említhetők volnának? Mégis egy lapon vannak, és ezt nem tudom megváltoztatni.
Izgalmas kérdés, miként formálódott egy egyszerű házi csoportból aktív és örömmel szolgáló közösség, amely magáénak érzi az alkalmakat. És ahol – talán éppen ezért – a betévedő emberek is megtapasztalhatják, milyen egy gyógyító közösség részévé válni.
A közösségépítésnek egy módját ismerem: keressünk egy feladatot, amelyet érdemes együtt elvégezni, s amíg elvégezzük, a közös munka csapattá gyúr. Együtteseimmel rendre találtunk ilyen teendőt – vallja Arany János zenepedagógus, karvezető. Sikeres kórusai közösségi életéről, az énektanításról beszélgettünk vele.
... kezdődik a boldogtalanságunk. Amikor túl sokat szeretnénk, olyat kívánunk, amit nem ér(het)ünk el. Ha fölébred is egy kívánság a lelkünkben vagy a testünkben, az ember tudatosan dönthet róla, engedi-e eluralkodni, vagy csöndesen lebeszéli magát, ahogy a gyermekét is meggyőzi szelíd határozottsággal a helytelen kívánságokról.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az e heti bibliai szakaszhoz kapcsolódóan Szetey Szabolcs református lelkész írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást nyújt a szöveg jobb értéséhez.
Az utóbbi egy-két évben vált hirtelen slágertémává. Meggyőződésem szerint azért kell vele foglalkoznunk, mert tényleg azzal kecsegtet és fenyeget, hogy sok szempontból gyökeresen átalakítja világunkat.
Nevét hallva az öröm vajmi ritkán jut eszünkbe. Pedig saját magánéleti vagy éppen hivatásbeli megaláztatásaink, csalódásaink napjaiban igazi támaszt és erőt nyerhetünk a Jeremiás könyve 15,16 üzenetéből: „Ha szavaidat hallattad, én élveztem azokat; a te szavaid örömömre váltak nékem és szívemnek vígasságára…”
A mából visszatekintve valóban érzékelhetjük azt, ahogyan a háború utáni nemzedékek felnőtté válásával a hatvanas évektől kezdve (legalábbis a nyugati világban) radikális szakítás történt az azt megelőző korok értékrendjével, szokásaival. Idén hatvan éve, hogy megjelent az amerikai folkénekes-költő, Bob Dylan korszakalkotó dala.
Az idősek már nem szépítik a múltat. Bojtor István nyugalmazott lelkipásztornál és feleségénél jártunk Hajdúszoboszlón, hogy felevenítsünk néhány, lényükbe égett emléket. A házaspárnak eddig húsz könyve jelent meg. Most is nagy munkán vannak túl, nemrég fejezték be a Csak kegyelem című kötetüket.
A XVIII. századi tudós, költő Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket gyakran keseríti pontatlan, félreérthető fogalmazás, idegenszerűség, stílustalanság. A beszéd, az írás szürkül, gondot okoz a megfelelő szó meglelése. Anyanyelvi kapuőr rovatunkban Arany Lajos óvja-védi közös kincsünket.
Isten legnagyobb ajándéka volt, hogy Jézus megszületett. De nem pont úgy, ahogy a népe várta. Jézus nemcsak a zsidókhoz jött, hanem a világ minden népéhez. Ezt akkor kevesen tudták elképzelni. De Isten hírül adta a fia születését a távoli vidéken, napkeleten élő bölcseknek is.
Arra intette az Ige hallgatóit, hogy mi is engedjük a Szentlélek irányítását és vezetését az életünkben. Deák Zoltán nyugalmazott református lelkipásztor, a csillaghegyiek szeretett Zoli bácsija hazatért Teremtőjéhez és megváltó Krisztusához.
– Egyértelmű, hogy a vasárnapi istentiszteleti alkalom kevés, hozzá kell tennünk az önrészt. Jó kifogás, hogy nincs rá idő, de akinek igénye van erre, az időt is talál. Amihez rendszeresen sikerül tartanom magam, az a napindító ima, este pedig egy hálaadó imádság.
Húsvéti körlevél a Magyar Református Egyház minden gyülekezete és intézménye számára
Egyházunk a Feltámadottat, Isten igazságát, az életet és a megváltást hirdeti a felbolydult, háborúba rohanó, káoszba sodródó világban is. A húsvét üzenete, hogy Isten megfékezi a gonosz erőket, és megszabadítja az embert.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a két héten Czanik Péter nyugalmazott református lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.
Három és fél évszázada született II. Rákóczi Ferenc. A szabadságharc vezére a felekezeti békét kereső keresztyénként is figyelmet érdemel. Személyi titkárának is hívő reformátust választott: Ráday Pált. A jubileumot országos és határokon átívelő emlékév köszönti. Hogy mit jelent ma fejedelem ő öröksége, hogyan őrzi emlékét Sárospatak, erről Dienes Dénes egyháztörténész, a Sárospataki Református Hittudományi Egyetem rektorhelyettese beszélt.
Közvetlenül tőle kérdezte meg, ő-e a Krisztus. Amikor Jézus kimondta: „Én vagyok”, ez elegendőnek bizonyult az elítéléshez. E kijelentés döntött a sorsáról. Ez nem puszta válasz volt: az a név hangzott el, amellyel Isten maga mutatkozott be – az örökkévaló, önmagában létező Úr neve, amelyet Izráel különös tisztelettel őrzött. Nem azért ítélték el, mert félreértették. Hanem mert nagyon is jól értették.