Első rövid megállónk a Királyhágó, ,,Erdély kapuja” volt. A kilátás még az esős idő ellenére is ámulatba ejtett minket. A következő órában végig a Körös mentén haladtunk: útba ejtettük Feketetót, Csucsát, Bánffyhunyadot és Körösfőt is, majd Kolozsvár előtt elfordultunk, hogy elérjünk Tordáig. Tóth Áron tanárunk rövid ismertetőt mondott az út minden fontos állomásáról. Idő híján a híres Tordai-hasadék szurdokának csak a feléig juthattunk el, de így is lélegzetelállító látványban lehetett részünk. Gyönyörű volt a patak mellett énekelni a 42. genfi zsoltárt, miközben egy túrázó csapat hallgatott bennünket.

Hétfőn késő délután meg is érkeztünk Marosvásárhelyre. A Szabadi úti Református Egyházközség Juhász András Gyülekezeti Központjának diákszállójában helyezték el a csoportot.

Másnap a református kollégiumban rendhagyó bemutatkozó órán két diák tógát és Bocskai-ruhát magára öltve szemléltette hagyományos viseletünket, László Lóránd és Arany János pedig a Kántus énekszámai között az együttes történetéről, Goudimelről, Maróthiról, a zsoltárokról és Csokonairól tartott előadást. Ebéd előtt meglátogattuk a szecessziós stílusú kultúrpalotát. Mindenki talált valami érdekeset: a tükrökkel díszített első emeleti szalont, a koncerttermet, az üvegablakokat, a kiállításokat.