Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. E héten Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház Dunamelléki egyházkerületének püspöke osztja meg velünk gondolatait.
Tavaly, az I. Protestáns Sokadalmon református és evangélikus együttműködés eredményeként a budai várnegyedbeli két helyszínre is több ezren látogatottak el. Idén már négy protestáns felekezet köszönti ott közösen az államalapítás és Szent István ünnepét. Az új helyszín a levéltár.
A szent király emléke nemcsak ünneplésre szólít, hanem helytállásra is hív előbb, aztán országépítésre. Ahogy Krúdy Gyula írta: „Szent István napja valamiképpen úgy helyezkedett el a magyarság köztudatában, mint a karácsony, a húsvét, a pünkösd. Egy nap, amelytől mindenki várt valamit. Egy nap, amelyet mindenki úgy ünnepelt, mintha a saját neve napját ülné.”
Nincs olyan mélység, amelyből ne lenne szabadulás és megújulás Isten szava segítségével. Az egyház feladata az isteni kijelentés közvetítése – hangsúlyozta Steinbach József, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke az élő Ige évéhez kapcsolódó előadásában.
Az egyház úton van: tart valahonnan valahová. A kríziseket nem traumatizált helyzetből éli meg, amelybe egyébként sokféleképpen sodorhatjuk magunkat, hanem az út célja felől. Például a közelmúlt eseményei is válhatnak megbénító helyzetekké – vélekedik Füsti-Molnár Szilveszter, a Sárospataki Református Hittudományi Egyetem főiskolai tanára.
Szerintem úgy lehet elérni embereket az élő Igével, ha hiteles példát látnak maguk előtt. Hiszek abban, hogy a mai szekularizált világban először hitelesen kell élni az Isten Igéjét, hogy aztán a szószéken, meg az alkalmas időben szóljuk majd az evangéliumot, ezáltal tapasztalhatja meg az élő Ige hatását az ember – vallja Steinbach József püspök.
Egyszerűen azt szokták mondani: az érzelmi intelligencia a szív intelligenciája. Fejlesztésének óriási jelentőségűnek kell lennie a nevelés folyamán. Minél több élményt, tapasztalatot és életet alakító tudást kell átadni a gyermeknek, és ő ezekkel felvértezve érvényesülhet később családjában, munkahelyén, hitéletében – hangsúlyozza Uzsalyné Pécsi Rita főiskolai tanár, neveléskutató.
Akinek a lelkébe bevetette a magvető Isten Igéjét, annak tisztul a szíve. Töltsük tele magunkat, agyunkat az ígéretekkel! Már az Ószövetségben olvassuk: „közel van hozzád az Ige, a szádban és a szívedben van, teljesítsd hát azt!” (5Móz 30,14). Tegyük meg, ami rajtunk áll, őrizzük meg! A szív legjobb gyógyszere a hit, az teszi boldoggá a szemet és a fület.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az e heti bibliai szakaszhoz kapcsolódóan Győri István református lelkész írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást nyújt a szöveg jobb értéséhez.
Nádudvar Debrecennel egy időben vált reformátussá, a protestáns felekezet hívei megőrizték a többségüket, noha az ötvenes években szinte teljesen megszűnt ott a vallási élet. Idén ünneplik a mai templom fennállása 250. évfordulóját. Vallják, az eklézsia fejlődésének három pillére: a gyülekezetépítés, a fiatal korosztály megtartása és a diakónia.
Az idei párizsi olimpia első napjaiban kiállt ország-világ elé egy tizenhat éves brazil sportolólány, és jelnyelvvel bizonyságot tett: Jézus az út, az igazság és az élet. Akkor már túl voltunk a megnyitó keresztyén hitet gyalázó álarcosbálján. Az „ennél nincs lejjebb” érzésén. Sok hívő azt keresgélte magában: most hogyan tovább?
A reformkor nagy alkotói triásza: Petőfi Sándor, Arany János és Tompa Mihály műveinek a népregék és mondák állandó szereplői, ihletői. A várromok a reformkor alkotóinak kedvelt kirándulóhelyszínei voltak. Ezen belül is érdekes emléke a magyar természetjárásnak Petőfi és Tompa útja Murány várának romjaihoz.
Régi tervét váltotta valóra nyár elején a Debreceni Kollégiumi Kántus: erdélyi körútra indult, hogy a határainkon túli testvériskolák meglátogatása, a régi kapcsolatok ápolása és újak kiépítése mellett Isten Igéjét hirdesse énekével. Jártak többek között Marosvásárhelyen és Székelyudvarhelyen, Nagyenyeden és Gyulafehérvárott, Kolozsvárott és Körösfőn.
Játszani jó, főleg azzal, akit szeretünk – persze hívhatjuk kapcsolatmélyítő beszélgetésnek is… Egyszerre adnak lehetőséget a kártyák a komolyságra és a vidámságra. A piros oldalon egy-egy kérdést, hátoldalán randiötleteket olvashatunk, amelyek közül kiválaszthatjuk az éppen hangulatunknak megfelelőt vagy akár a komfortzónánkból kimozdító lehetőséget.
A Magyar Református Szeretetszolgálat és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat által közösen működtetett, 2021-ben alapított MR Közösségi Lakásalap Nonprofit Kft. kiemelt figyelemmel kíséri a lakhatási válságba került családok sorsát. Bérlőit sajátos ügyfélgondozásban és mentorálásban részesíti, és támogatja őket a beköltözés után is.
Azt szokták mondani tréfásan: nincs régebbi dolog, mint a tegnapi újság. Azonban a régi újságok, különösen a református sajtóorgánumok, kiadványok számos olyan gondolatot tartalmaznak, amelyek ma is érvényesek, tanulságosak és jövőbe mutatóak. E rovatban ilyen időtálló elmélkedésekből idézünk. Ezzel a régi értékeket őrizzük, és a hagyományokat ápoljuk.
Ha jártok istentiszteletre, biztosan a szüleid is adakoznak, beledobják az adományukat a perselybe. Hogy mennyit, azt mindenki maga dönti el, hiszen az Úr a legkisebb adománynak is örül. Nem azt nézi, hogy mennyi pénzt adtál, hanem hogy milyen szívvel adtad. Mert ez számít igazán. Erre maga Jézus hívta fel a tanítványai figyelmét.
Barna Sándor református lelkész a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspökévé választása előtt az egyházkerület lelkészi főjegyzői tisztségét töltötte be. Rásonysápberencs, Kázsmárk, Halmaj, Léh, Kiskinizs lelkipásztora.
– Befogadóbb lettem, nyitottabbá vált a szívem Istenre. Mindig rácsodálkozom a bibliai történetekre, mintha meséket olvasnék. Szeretetteljesebbnek látom magam, a többi emberrel és önmagammal sokkal türelmesebb, elfogadóbb, megértőbb lettem.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Bella Péter református lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.
Hogyan tekinthetünk a népesedési válságra keresztyénként? Parancs vagy áldás Isten teremtéskor elhangzó felszólítása, a „szaporodjatok, sokasodjatok”? Béres-Áfra Zsuzsa debreceni szociológussal vizsgáljuk Magyarország évek óta csökkenő népességszáma mögött húzódó okokat, többek közt a posztadoleszcencia jelenségét is.
A magyar szóhasználatban az üdülés leginkább a vakációs időszak programjait jelöli. A kiszakadást a megszokott hétköznapi környezetből, idegen tájak felfedezését, vagy éppen a jól ismert vidékek újralátogatását. Erre szükségünk is van ahhoz, hogy ép ésszel túléljük az élet küzdőterén vívott csaták sorozatát, esetleg győzedelmeskedjünk is ezekben. Isten azonban jóval többet kínál nekünk ennél.
Teológusok, történészek, lelkipásztorok kutatják, miként vált a csatavesztés után kibontakozó reformáció a reménység egyik forrásává. Ötszáz évvel a mohácsi vész után is élő közösség fogadja az érkezőt a Duna partján. – A tragédia után nemcsak politikai és társadalmi átrendeződés indult el, hanem lelki megújulás is – magyarázza Wébel Zsolt lelkipásztor, a baranyai egyházmegye esperese. A gyülekezet nemcsak emlékezik, hanem közösséget formál és fiatalokat hív szolgálatba.