Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. E héten Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház Dunamelléki egyházkerületének püspöke osztja meg velünk gondolatait.
Tavaly, az I. Protestáns Sokadalmon református és evangélikus együttműködés eredményeként a budai várnegyedbeli két helyszínre is több ezren látogatottak el. Idén már négy protestáns felekezet köszönti ott közösen az államalapítás és Szent István ünnepét. Az új helyszín a levéltár.
A szent király emléke nemcsak ünneplésre szólít, hanem helytállásra is hív előbb, aztán országépítésre. Ahogy Krúdy Gyula írta: „Szent István napja valamiképpen úgy helyezkedett el a magyarság köztudatában, mint a karácsony, a húsvét, a pünkösd. Egy nap, amelytől mindenki várt valamit. Egy nap, amelyet mindenki úgy ünnepelt, mintha a saját neve napját ülné.”
Nincs olyan mélység, amelyből ne lenne szabadulás és megújulás Isten szava segítségével. Az egyház feladata az isteni kijelentés közvetítése – hangsúlyozta Steinbach József, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke az élő Ige évéhez kapcsolódó előadásában.
Az egyház úton van: tart valahonnan valahová. A kríziseket nem traumatizált helyzetből éli meg, amelybe egyébként sokféleképpen sodorhatjuk magunkat, hanem az út célja felől. Például a közelmúlt eseményei is válhatnak megbénító helyzetekké – vélekedik Füsti-Molnár Szilveszter, a Sárospataki Református Hittudományi Egyetem főiskolai tanára.
Szerintem úgy lehet elérni embereket az élő Igével, ha hiteles példát látnak maguk előtt. Hiszek abban, hogy a mai szekularizált világban először hitelesen kell élni az Isten Igéjét, hogy aztán a szószéken, meg az alkalmas időben szóljuk majd az evangéliumot, ezáltal tapasztalhatja meg az élő Ige hatását az ember – vallja Steinbach József püspök.
Egyszerűen azt szokták mondani: az érzelmi intelligencia a szív intelligenciája. Fejlesztésének óriási jelentőségűnek kell lennie a nevelés folyamán. Minél több élményt, tapasztalatot és életet alakító tudást kell átadni a gyermeknek, és ő ezekkel felvértezve érvényesülhet később családjában, munkahelyén, hitéletében – hangsúlyozza Uzsalyné Pécsi Rita főiskolai tanár, neveléskutató.
Akinek a lelkébe bevetette a magvető Isten Igéjét, annak tisztul a szíve. Töltsük tele magunkat, agyunkat az ígéretekkel! Már az Ószövetségben olvassuk: „közel van hozzád az Ige, a szádban és a szívedben van, teljesítsd hát azt!” (5Móz 30,14). Tegyük meg, ami rajtunk áll, őrizzük meg! A szív legjobb gyógyszere a hit, az teszi boldoggá a szemet és a fület.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az e heti bibliai szakaszhoz kapcsolódóan Győri István református lelkész írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást nyújt a szöveg jobb értéséhez.
Nádudvar Debrecennel egy időben vált reformátussá, a protestáns felekezet hívei megőrizték a többségüket, noha az ötvenes években szinte teljesen megszűnt ott a vallási élet. Idén ünneplik a mai templom fennállása 250. évfordulóját. Vallják, az eklézsia fejlődésének három pillére: a gyülekezetépítés, a fiatal korosztály megtartása és a diakónia.
Az idei párizsi olimpia első napjaiban kiállt ország-világ elé egy tizenhat éves brazil sportolólány, és jelnyelvvel bizonyságot tett: Jézus az út, az igazság és az élet. Akkor már túl voltunk a megnyitó keresztyén hitet gyalázó álarcosbálján. Az „ennél nincs lejjebb” érzésén. Sok hívő azt keresgélte magában: most hogyan tovább?
A reformkor nagy alkotói triásza: Petőfi Sándor, Arany János és Tompa Mihály műveinek a népregék és mondák állandó szereplői, ihletői. A várromok a reformkor alkotóinak kedvelt kirándulóhelyszínei voltak. Ezen belül is érdekes emléke a magyar természetjárásnak Petőfi és Tompa útja Murány várának romjaihoz.
Régi tervét váltotta valóra nyár elején a Debreceni Kollégiumi Kántus: erdélyi körútra indult, hogy a határainkon túli testvériskolák meglátogatása, a régi kapcsolatok ápolása és újak kiépítése mellett Isten Igéjét hirdesse énekével. Jártak többek között Marosvásárhelyen és Székelyudvarhelyen, Nagyenyeden és Gyulafehérvárott, Kolozsvárott és Körösfőn.
Játszani jó, főleg azzal, akit szeretünk – persze hívhatjuk kapcsolatmélyítő beszélgetésnek is… Egyszerre adnak lehetőséget a kártyák a komolyságra és a vidámságra. A piros oldalon egy-egy kérdést, hátoldalán randiötleteket olvashatunk, amelyek közül kiválaszthatjuk az éppen hangulatunknak megfelelőt vagy akár a komfortzónánkból kimozdító lehetőséget.
A Magyar Református Szeretetszolgálat és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat által közösen működtetett, 2021-ben alapított MR Közösségi Lakásalap Nonprofit Kft. kiemelt figyelemmel kíséri a lakhatási válságba került családok sorsát. Bérlőit sajátos ügyfélgondozásban és mentorálásban részesíti, és támogatja őket a beköltözés után is.
Azt szokták mondani tréfásan: nincs régebbi dolog, mint a tegnapi újság. Azonban a régi újságok, különösen a református sajtóorgánumok, kiadványok számos olyan gondolatot tartalmaznak, amelyek ma is érvényesek, tanulságosak és jövőbe mutatóak. E rovatban ilyen időtálló elmélkedésekből idézünk. Ezzel a régi értékeket őrizzük, és a hagyományokat ápoljuk.
Ha jártok istentiszteletre, biztosan a szüleid is adakoznak, beledobják az adományukat a perselybe. Hogy mennyit, azt mindenki maga dönti el, hiszen az Úr a legkisebb adománynak is örül. Nem azt nézi, hogy mennyi pénzt adtál, hanem hogy milyen szívvel adtad. Mert ez számít igazán. Erre maga Jézus hívta fel a tanítványai figyelmét.
Barna Sándor református lelkész a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspökévé választása előtt az egyházkerület lelkészi főjegyzői tisztségét töltötte be. Rásonysápberencs, Kázsmárk, Halmaj, Léh, Kiskinizs lelkipásztora.
– Befogadóbb lettem, nyitottabbá vált a szívem Istenre. Mindig rácsodálkozom a bibliai történetekre, mintha meséket olvasnék. Szeretetteljesebbnek látom magam, a többi emberrel és önmagammal sokkal türelmesebb, elfogadóbb, megértőbb lettem.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Fodorné Nagy Sarolta egyetemi tanár, református lelkész osztja meg velünk gondolatait.
Sok szolyvai gyermek már csak a nagyszüleitől hall a családban magyar szavakat, így különösen fontos szerepe van nemzeti identitásuk erősítésében a helyi magyar óvodának. A háború óta azonban kevesebb mint felére csökkent az intézménybe járók létszáma – most egy budai gyülekezet szervez a támogatásukra jótékonysági koncertet.
Mai keresztyénként tudjuk: Isten természetesen mindenütt megtalálható. Azt is, a templom Isten háza. Önmagában e két megállapítás is feszültséget hordozna. De valójában nekünk van szükségünk arra, hogy megkülönböztetett helyen találkozzunk vele. Ő csakugyan mindenütt jelen van, de az ember az Úr jelenlétét is egy adott ponton tudja a leginkább átélni, mert térhez kötötten tapasztaljuk meg a létet. Nekünk van szükségünk arra, hogy összpontosítsuk a figyelmünket az Úrra.
A valódi siker nem az, hogy eljutunk a csúcsra, hanem az, hogy egyre tisztábban látjuk: mindaz, amit kaptunk, ajándék. És ha ezt így tudjuk megélni, eszközökként, akkor ez a pálya nem önérvényesítés többé, hanem folyamatos visszaadás – Istennek és az embereknek egyaránt. Pálúr János orgonaművész vallja ezt. Szerinte a zene nem önmegvalósítás, hanem szolgálat, Isten gondviselése pedig nem elmélet, hanem mindennapi valóság.