Gér András, a Magyarországi Református Egyház zsinati tanácsosa nyitóbeszédében elmondta, az egyházat az elmúlt hónapokban ért kihívásokhoz hasonlót a rendszerváltás óta nem tapasztaltunk. A szükséges megújulás azonban csak belülről indulhat el, és ehhez elengedhetetlen az ima. Hangsúlyozta, hogy az egyház ereje a gyülekezeteiben rejlik, és dinamizmusának forrása a Szentlélek.

Wébel Zsolt, a Baranyai Református Egyházmegye esperese áhítata után pódiumbeszélgetés következett, amelyen Lányi Gábor egyháztörténész, Duráczky Bálint szociológus és Füsti-Molnár Szilveszter teológus elemezték az egyház aktuális helyzetét.

Lányi Gábor kiemelte, hogy az állam és az egyház közötti kapcsolat mindig is konfliktusokkal terhelt volt, mivel mindkét fél abszolút hatalmat kíván, valamint hogy a keresztyénség helyenként inkább az egyéni hit megélésére helyezi a hangsúlyt a közösségi helyett.

Duráczky Bálint arról beszélt, hogy az egyház és az állam szétválasztása most különösen élesen merül fel, mivel a társadalom kisebbsége vallja magát keresztyénnek.

Füsti-Molnár Szilveszter a teológus Karl Barth gondolataira hivatkozva kifejtette, hogy minél inkább missziós egyházzá kell válnunk, amely hitből, nem a társadalmi elvárásokhoz igazodva cselekszik. Az egyház valóságát nem az intézmény tekintélye határozza meg, hanem Krisztus jelenléte és az egyén hitének valósága. Ugyanakkor az intézményeink fontos szerepet játszanak abban, hogy az emberekhez eljuttassák az örömhírt és formálják a társadalmat, különösen a gyermekek nevelése révén.

MONDJUK KI: VÁLSÁG

A konferencia második napját Molnár János, a Zsinat presbiteri elnöke nyitotta meg. Rámutatott, nem véletlen, hogy az esemény áhítatai Illés próféta szolgálatán haladnak végig, ,Illés a saját korában ugyanis olyan nehézségekkel találkozott, amelyek meghaladták az erejét, de ezt felismerte, és hagyta, hogy az Úristen mellé álljon és segítse őt; őt követve Esztergály Előd közgazdász és lelkipásztor arról beszélt, hogy a válságok gyakran szükségesek a megújuláshoz, de az egyházban hiányzik a megfelelő gyakorlat ezek kezelésére. A lelkipásztor olyan diagnosztikai módszert dolgozott ki, amely segíthet a krízishelyzetek megelőzésében. Hangsúlyozta: a válságok elkerüléséhez és kezeléséhez szükséges az alapos elemzés és a rendszeres diagnosztika.

Steinbach József, a Zsinat lelkészi elnöke az élő Ige évéhez kapcsolódó előadásában hangsúlyozta, nincs olyan mélység, amelyből ne lenne szabadulás és megújulás Isten szava segítségével. Mondanivalójának középpontjában az egyház aktuális helyzete és a válságkezelés állt. Amint megfogalmazta: az egyház feladata az isteni kijelentés közvetítése.

Steinbach József résztvevője volt az ez után következő kerekasztal-beszélgetésnek is, amelyen az egyház erősségeiről és gyengeségeiről beszélgettek Hajdú Szabolcs Koppány esperessel és Rácsok András lelkipásztorral, Beszterczey András lelkipásztor moderálásával. A püspök kiemelte a hűséges gyülekezeti tagokat és lelkipásztorokat, valamint a kiváló teológusokat, akik révén a Magyarországi Református Egyház továbbra is az Ige egyháza marad. A gyengeségek között említette az egyetértés hiányát és a fiatalok megszólításának nehézségét. Hajdú Szabolcs Koppány a szakadozottságot és a bezárkózást nevezte meg gyengeségként, míg Rácsok András a lelkészhiányt és az egyetértés hiányát emelte ki. A nap záróáhítatát Kassai Gyula felvidéki lelkipásztor tartotta.

INTÉZMÉNYESÜLÉS EGYENLŐ ELVILÁGIASODÁS?

A harmadik napon elsőként Gér András zsinati tanácsos lépett a pódiumra, aki az egyház szervezeti struktúrájának és működésének alapvető kérdéseit tárgyalta. Rámutatott, hogy az egyháztagság közösségének feladata az egyház szeretete, amely magában foglalja a helyi gyülekezetet, valamint az országos és nemzeti egyházat is. Ugyanakkor az egyház küldetéséhez elengedhetetlen a megfelelő erőforrások biztosítása, legyen az anyagi, emberi vagy lelki. A soron következő előadásban Csáki-Hatalovics Gyula, a Károli Gáspár Református Egyetem kancellárja beszélt az intézményvezetői felelősségről a modern korban. Három fő téma – felelősség, intézményvezetés és kihívások – köré építette mondandóját. Megfogalmazása szerint a válsághelyzetek kezelésében nem elegendő az anyagi megoldás, az emberi lélekkel is foglalkozni kell, hiszen ennek kezelése vezetői felelősség is. Kitért a digitális fejlődés kihívásaira: a folyamatos információáramlás stresszt okoz, különösen, ha az azonnali válaszadási kényszerrel jár. Ez az azonnaliság gyakran a kommunikáció minőségének rovására megy, és irreális elvárásokat támaszthat.

Kolumbán Vilmos József, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője a missziói parancs letéteményeseiről és a lelki megújulásról beszélt előadásában. Egyháztörténeti példákon keresztül mutatta be a válsághelyzetek külső és belső okait és az arra adott válaszokat. Utóbbiak között említette az elvilágiasodást, valamint azt, amikor az egyház nem hisz az evangéliumban és saját küldetésében, vagy hasonulni akar idegen ideológiákhoz.

A MISSZIÓ ÉS AZ INTÉZMÉNYES EGYHÁZ HATÁRA

A nap pódiumbeszélgetésének vezérfonala az volt, hol húzódik a missziói és az intézményes egyház határa. A beszélgetésen Balog Zoltán püspök, Hodossy-Takács Előd egyetemi tanár és Farkas Gergely püspöki titkár vettek részt, moderátorként Balázs-Bóna Judit, a reformatus.hu főszerkesztője Hodossy-Takács Előd hangsúlyozta, hogy időnként érdemes áttekinteni az egyház alapvető tevékenységeit, hogy lássuk, helyesen cselekszünk-e. Megjegyezte, a lelkészképzésnek elsősorban az evangelizációra kellene felkészítenie. Balog Zoltán korábban úgy gondolta, hogy a református egyháznak minden olyan területen jelen kell lennie, ahol társadalmi szolgálatra van szükség, azonban ma már úgy véli, csak annyi intézményt kell vállalni, amennyire van elég evangelizáló lelkületű ember. Farkas Gergely kifejtette, hogy minden egyházi intézménynek a missziót kell szolgálnia. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy mindig emlékeznünk kell: a közegyház nem önmagáért létezik, hanem a gyülekezetekért. Szerinte fontos a párbeszéd minden érintettel, akkor is, ha nem értünk egyet mindenben, ugyanis ez segít megérteni egymást és közös megoldásokat találni.

ZÁRÓ ISTENTISZTELET

A konferencia záró eseményeként vasárnap úrvacsorás istentiszteletet tartottak, amelyen Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki püspök hirdette az Igét, az úrvacsora közössége pedig emlékeztetett mindenkit az egyház összetartó erejére és a közös hit fontosságára.