Újraéledés a kommunizmus romjaiból

Előfizetek

A jövőbe fektetnek, miközben a múltat is ápolják a nádudvari reformátusok, akik évtizedek óta működtetnek idősotthont az alföldi városban, hamarosan pedig bölcsődét avatnak, levenduláskertjük pedig mindenki előtt nyitva áll. Az elöregedés ellen küzdő, a református identitást erősíteni kívánó közösség évszázados templomából szól majd Isten Igéje a Kossuth rádióban augusztus 18-án, délelőtt tíz órakor.

„Szép vagy, alföld, legalább nekem szép!” – jut eszembe Petőfi Sándor verssora, miközben a Hortobágy szívében fekvő Nádudvarra tartok. A gazdag múltű település Debrecennel egy időben vált reformátussá, a protestáns felekezet hívei máig megőrizték a többségüket, annak ellenére, hogy az ötvenes években szinte teljesen megszűnt a vallási élet Nádudvaron.

RÉGI IDŐK, HOSSZÚ ÁRNYÉKOK

A történelmi feljegyzések szerint Nádudvar lakossága az 1550-es években tért át református hitre. A következő évszázadokban a települést hol a törökök, hol a tatárok, hol a rácok dúlták fel, nem kímélve az Árpád-kori templomot sem, amelyet mindig felújítottak a hívek, mígnem az 1700-as évek második felében a templom bővítésébe kezdtek. A gyülekezet két iskolát is épített a faluban, egyet a leány-, egyet a fiúgyermekeknek, ezek egészen az államosítás időszakáig szolgálták az egyházi nevelést Nádudvaron. – Utóbbi kapujában állva írták össze, hogy kik jönnek el az első istentiszteleti szolgálatomra 1999. augusztus 20-án – emlékszik vissza Őz Lajos, aki huszonöt éve szolgál lelkipásztorként a városban, négy év óta pedig a Hajdúvidéki Református Egyházmegye esperesi tisztségét is betölti. Hogy a kommunista vallásellenes hozzáállás és a megtorlástól, a következményektől való félelem mennyire beleivódott a helyiek lelkébe, azt újabb szomorú példával szemlélteti az esperes. – Az érkezésem évében és az utána következőben még úgy zajlottak – volna – a keresztelők, hogy este nyolc óra után becsöngettek a parókiára, hogy „itt vagyunk, meg kellene keresztelni a gyermeket”.

Még ma is emlékszik az első templomi keresztelőre. – Vége lett az istentiszteletnek, miközben a gyülekezet elhagyta a templomot, az akkori főgondnok elkiáltotta magát: „Keresztelősök, gyűjjenek be!" Hálát adunk azért, hogy ezek az idők már elmúltak, a keresztelő ma már nálunk is a vasárnapi istentisztelet része – mondja az esperes, és még egy példát hoz arra, mennyire elsorvadt a református élet Nádudvaron az egyházellenes időszakban: itt kizárólag a 42. zsoltár dallamára énekeltek. Ma már három lelkész szolgál az egyházközségben, Őz Lajos mellett Gyallai Henrietta és Hell Tibor beosztott lelkipásztorok hirdetik az Igét Nádudvaron.

Kedves Olvasó!

A teljes cikk elolvasásához előfizetéssel kell rendelkeznie! Kérjük tekintse meg ajánlatunkat!