Királynők és hercegnék

Az újabb nyelvhasználatban a -né feleségnévképző és -nő összetételi utótag egyértelműen, határozottan elkülönülnek egymástól: a tanárné a tanár felesége (aki egyébként például mérnök), a tanárnő tanári képesítést szerzett nőnemű oktató. Az orvosné az orvos neje, az orvosnő (doktornő) a gyógyítás hivatását gyakorló hölgy.

Ezért aztán pontatlanoknak minősülnek az efféle – egyébként meglehetősen gyakori – médiaközlések, sajtómondatok: „Eszter királynő és a perzsa király történetével ismerkedhetnek meg a gyerekek”; „Vajon Diana hercegnő nyilvánosság előtt zajló élete és halála lehet-e olyan érdekfeszítő, hogy azokat a gondolatait is megismerjük, amelyeket nem a nyilvánosságnak szánt?”; „A podcast részeiben Kamilla királynő is tiszteletét teszi, hogy a könyvekről beszélgessenek”; „Katalin hercegnő a felmérések szerint a királyi család legnépszerűbb tagja”.

A bibliai Eszter valójában királyné volt, Ahasvérós perzsa király felesége: „Amint meglátta a király, hogy Eszter királyné ott áll az udvaron, kegyelmes volt hozzá, és kinyújtotta Eszter felé a kezében levő aranypálcát” (Eszt 5,2). A már csaknem három évtizede eltávozott Dianát a hercegné titulus illette. Kamillát, III. Károly brit király feleségét királynéként tisztelhetjük. Vilmos walesi herceg hitvese, Katalin pedig hercegné. Lányuk, a kilencéves Sarolta, a két éve elhunyt II. Erzsébet brit királynő dédunokája királyi hercegnő. Ezt a rangot viseli II. Erzsébet leánya, Anna vagy unokája, Eugénia is.

Nyelvünkben számos eset említhető arra, hogy két szó, szóelem között mindössze egyetlen betű a különbség, mégis más a jelentésük. Ilyen tehát a -né képző és a -nő összetételbeli utótag is. Célszerű tehát mérlegelni leírásuk, kimondásuk előtt az ezeket tartalmazó, velük alkotott szavak értelmét, nehogy félreérthetően fogalmazzunk, mulatságos nyelvi hibát ejtve.