Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Csűrös-Varga Vanda református lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.

Év elején indult a Tiszántúli Református Egyházkerület Religio et Patria, Szabadság – Hitvallás – Alkotás nevű turisztikai programja. Három csomópontja van, az első: Debrecen, a reformáció városa – tudatja Katona Ilona, a TTRE turisztikai szakértője.

A mennyei Atya számszerűsítette az egészséges önzés mértékét 14,28 százalékban, amikor a teremtésben és a negyedik parancsolatban elrendelte a hetedik napot mint a vele töltendő minőségi időt és a testi-lelki pihenés, feltöltődés idejét. Nem önzés engedni, hogy a Szentlélek alapjaitól kezdve felépítsen bennünk valamit. Nem önzés, hanem a felelősségteljes keresztyén élet része figyelni magunkra.

... is beszélő viszonyban kell lennünk a megbocsátani akarás közben, hogy rájöjjünk, egyáltalán mi bánt minket. Össze kell törnie a hamis képnek, téves elképzelésnek, hogy a jó keresztyénnek nincsenek ilyen konfliktusai, nézeteltérései, nagy harcai önmagával, soha nem támad harag a szívében, mindig mosolyog. Ilyen nincs. Az képmutatás. Megtanulni magunknak is megbocsátani az egyik legnehezebb feladat.

A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az együtt töltött időt gazdagítják a közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönző elmélkedések. Az e heti bibliai szakaszhoz kapcsolódóan Szetey Szabolcs írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást nyújt a szöveg jobb értéséhez.

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

A pfalzi választófejedelmi székhelyhez, Heidelberghez a Kazimir-kollégiumban töltött diákévei óta hűségesen ragaszkodó Szenci Molnár Albert életének e meghatározó városában két asszonynak ajánlotta Imádságos könyvecskéjét, méghozzá nem is főrangúaknak. A játékos „könyvecske” kicsinyítő formával már önmagában bensőséges tartalmat sugall.

A fokozott jelenléti kényszer sokak szemében fontosabb a nemegyszer ádáz nyári körülmények közötti kötelező óvatosságnál. A rendkívüli helyzetekben fontos körültekintéssel nemcsak és nem elsősorban önmagunknak és szeretteinknek tartozunk, hanem a minket e világra szólító Istennek, s az általa ránk bízott, nagyon változatos feladatoknak.

Az ismeretlen felfedezésének vágya a félelmet is magában rejti, de a (dantei) „sötétlő erdő” mögött a tisztaság bizonyossága is itt van. A biztos vezető mellett ne féljünk az új perspektívától, az új horizonttól. Legyünk hűségesek, hogy hitük és tudásuk tegye láthatóvá a sokak számára (az ő perspektívájukból még) láthatatlan fényeket.

– A bennünk szűkölő lélek sem tehet mást, mint vágyakozik megmutatkozni, vállalva előnytelen vonásait is. Őszintén. Őszinteség nélkül csorba minden mű. A lélek nem csak egy személy sajátja, hordoz ablakot a múltra és utat a jelenbe egymáshoz, túlmutatva önmagán – vallja Cserniga Gyula festőművész.

A Ravasz László-emlékház oldalában megnyitott szabadtéri tárlat Boldog Meszlényi Zoltán katolikus vértanú püspöknek, a Gulagot is megjáró Gulácsy Lajos kárpátaljai református püspöknek és az ötvenhatos mártír Gulyás Lajos levéli református lelkipásztornak állít emléket.

A XVIII. századi tudós, költő Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket gyakran keseríti pontatlan, félreérthető fogalmazás, idegenszerűség, stílustalanság. A beszéd, az írás szürkül, gondot okoz a megfelelő szó meglelése. Anyanyelvi kapuőr rovatunkban Arany Lajos óvja-védi közös kincsünket.

Nem Dávid építette meg a templomot, hanem a fia, Salamon. Mai szemmel Salamon temploma nem tűnne túl nagynak, hiszen nagyjából akkora volt, mint egy focipálya vagy egy sportcsarnok. Ám akkor ez hatalmas épületnek számított Izráelben, ráadásul a legnemesebb anyagokból építették.

A Duna vízszintjének folyamatos emelkedése miatt a Magyar Református Szeretetszolgálat (MRSZ) harmincfős csapattal vesz részt az árvízi védekezésben Dunaalmáson. Az MRSZ szeptember 15-én országos adománygyűjtést is hirdetett az árvízi védekezés eszközeinek beszerzése, valamint a folyamatos ellátás biztosítása céljából.

– A feleségemmel magunk is elhagytuk Kárpátalját néhány hónapra 2022 tavaszán. Kibontakozó tíz év volt mögöttünk az egyházban, az oktatásban a járványig, mégis mindaz, amit áldásként láttunk addig felépülni, a háború kitörésétől teljesen összeomlott. Nehezen dolgoztam fel. Sokat harcoltam miatta imádságban, de Istentől megkaptam a válaszaimat.

Az egészséges Isten-kapcsolatot a gyászban is őszintének véli. Harmincnyolc évesen özvegyült meg három és fél éve. Vallja, az élet túl rövid ahhoz, hogy ne nevess, ne higgy és ne szeress. Rácz Ervin-Lajosnál, a Szatmár-Szigetlankai Református Egyházközség lelkipásztoránál jártunk a partiumi Szatmárnémetiben.

A feszültségekkel teli közéleti környezetben a keresztyén szabadság különleges szerepet játszik. Füsti-Molnár Szilveszter, a Sárospataki Református Hittudományi Egyetem tanára úgy látja, hogy nem függetlenséget vagy elszigeteltséget kínál, hanem elköteleződést Isten és embertársaink iránt.

– Ahogy hívő körökben mondják, minél több a gond, annál többet kell imádkozni. Úgy vállalható ez a teher, hogy mindennap leteszem, és mindennap fölveszem. Az imádságban továbbá egyensúly szükséges a hálaadás és a kérés között, ebben a sorrendben. Vagyis: „köszönöm” és „kérem”. – Gaál Sándor egyetemi tanárral, a Nyíregyháza-Városi Református Egyházközség esperes-lelkipásztorával beszélgettünk.