Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Csűrös-Varga Vanda református lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.
Év elején indult a Tiszántúli Református Egyházkerület Religio et Patria, Szabadság – Hitvallás – Alkotás nevű turisztikai programja. Három csomópontja van, az első: Debrecen, a reformáció városa – tudatja Katona Ilona, a TTRE turisztikai szakértője.
A mennyei Atya számszerűsítette az egészséges önzés mértékét 14,28 százalékban, amikor a teremtésben és a negyedik parancsolatban elrendelte a hetedik napot mint a vele töltendő minőségi időt és a testi-lelki pihenés, feltöltődés idejét. Nem önzés engedni, hogy a Szentlélek alapjaitól kezdve felépítsen bennünk valamit. Nem önzés, hanem a felelősségteljes keresztyén élet része figyelni magunkra.
... is beszélő viszonyban kell lennünk a megbocsátani akarás közben, hogy rájöjjünk, egyáltalán mi bánt minket. Össze kell törnie a hamis képnek, téves elképzelésnek, hogy a jó keresztyénnek nincsenek ilyen konfliktusai, nézeteltérései, nagy harcai önmagával, soha nem támad harag a szívében, mindig mosolyog. Ilyen nincs. Az képmutatás. Megtanulni magunknak is megbocsátani az egyik legnehezebb feladat.
A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az együtt töltött időt gazdagítják a közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönző elmélkedések. Az e heti bibliai szakaszhoz kapcsolódóan Szetey Szabolcs írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást nyújt a szöveg jobb értéséhez.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A pfalzi választófejedelmi székhelyhez, Heidelberghez a Kazimir-kollégiumban töltött diákévei óta hűségesen ragaszkodó Szenci Molnár Albert életének e meghatározó városában két asszonynak ajánlotta Imádságos könyvecskéjét, méghozzá nem is főrangúaknak. A játékos „könyvecske” kicsinyítő formával már önmagában bensőséges tartalmat sugall.
A fokozott jelenléti kényszer sokak szemében fontosabb a nemegyszer ádáz nyári körülmények közötti kötelező óvatosságnál. A rendkívüli helyzetekben fontos körültekintéssel nemcsak és nem elsősorban önmagunknak és szeretteinknek tartozunk, hanem a minket e világra szólító Istennek, s az általa ránk bízott, nagyon változatos feladatoknak.
Az ismeretlen felfedezésének vágya a félelmet is magában rejti, de a (dantei) „sötétlő erdő” mögött a tisztaság bizonyossága is itt van. A biztos vezető mellett ne féljünk az új perspektívától, az új horizonttól. Legyünk hűségesek, hogy hitük és tudásuk tegye láthatóvá a sokak számára (az ő perspektívájukból még) láthatatlan fényeket.
– A bennünk szűkölő lélek sem tehet mást, mint vágyakozik megmutatkozni, vállalva előnytelen vonásait is. Őszintén. Őszinteség nélkül csorba minden mű. A lélek nem csak egy személy sajátja, hordoz ablakot a múltra és utat a jelenbe egymáshoz, túlmutatva önmagán – vallja Cserniga Gyula festőművész.
A Ravasz László-emlékház oldalában megnyitott szabadtéri tárlat Boldog Meszlényi Zoltán katolikus vértanú püspöknek, a Gulagot is megjáró Gulácsy Lajos kárpátaljai református püspöknek és az ötvenhatos mártír Gulyás Lajos levéli református lelkipásztornak állít emléket.
A XVIII. századi tudós, költő Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket gyakran keseríti pontatlan, félreérthető fogalmazás, idegenszerűség, stílustalanság. A beszéd, az írás szürkül, gondot okoz a megfelelő szó meglelése. Anyanyelvi kapuőr rovatunkban Arany Lajos óvja-védi közös kincsünket.
Nem Dávid építette meg a templomot, hanem a fia, Salamon. Mai szemmel Salamon temploma nem tűnne túl nagynak, hiszen nagyjából akkora volt, mint egy focipálya vagy egy sportcsarnok. Ám akkor ez hatalmas épületnek számított Izráelben, ráadásul a legnemesebb anyagokból építették.
A Duna vízszintjének folyamatos emelkedése miatt a Magyar Református Szeretetszolgálat (MRSZ) harmincfős csapattal vesz részt az árvízi védekezésben Dunaalmáson. Az MRSZ szeptember 15-én országos adománygyűjtést is hirdetett az árvízi védekezés eszközeinek beszerzése, valamint a folyamatos ellátás biztosítása céljából.
– A feleségemmel magunk is elhagytuk Kárpátalját néhány hónapra 2022 tavaszán. Kibontakozó tíz év volt mögöttünk az egyházban, az oktatásban a járványig, mégis mindaz, amit áldásként láttunk addig felépülni, a háború kitörésétől teljesen összeomlott. Nehezen dolgoztam fel. Sokat harcoltam miatta imádságban, de Istentől megkaptam a válaszaimat.
Az egészséges Isten-kapcsolatot a gyászban is őszintének véli. Harmincnyolc évesen özvegyült meg három és fél éve. Vallja, az élet túl rövid ahhoz, hogy ne nevess, ne higgy és ne szeress. Rácz Ervin-Lajosnál, a Szatmár-Szigetlankai Református Egyházközség lelkipásztoránál jártunk a partiumi Szatmárnémetiben.
A feszültségekkel teli közéleti környezetben a keresztyén szabadság különleges szerepet játszik. Füsti-Molnár Szilveszter, a Sárospataki Református Hittudományi Egyetem tanára úgy látja, hogy nem függetlenséget vagy elszigeteltséget kínál, hanem elköteleződést Isten és embertársaink iránt.
– Ahogy hívő körökben mondják, minél több a gond, annál többet kell imádkozni. Úgy vállalható ez a teher, hogy mindennap leteszem, és mindennap fölveszem. Az imádságban továbbá egyensúly szükséges a hálaadás és a kérés között, ebben a sorrendben. Vagyis: „köszönöm” és „kérem”. – Gaál Sándor egyetemi tanárral, a Nyíregyháza-Városi Református Egyházközség esperes-lelkipásztorával beszélgettünk.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Bella Péter református lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.
Hogyan tekinthetünk a népesedési válságra keresztyénként? Parancs vagy áldás Isten teremtéskor elhangzó felszólítása, a „szaporodjatok, sokasodjatok”? Béres-Áfra Zsuzsa debreceni szociológussal vizsgáljuk Magyarország évek óta csökkenő népességszáma mögött húzódó okokat, többek közt a posztadoleszcencia jelenségét is.
A magyar szóhasználatban az üdülés leginkább a vakációs időszak programjait jelöli. A kiszakadást a megszokott hétköznapi környezetből, idegen tájak felfedezését, vagy éppen a jól ismert vidékek újralátogatását. Erre szükségünk is van ahhoz, hogy ép ésszel túléljük az élet küzdőterén vívott csaták sorozatát, esetleg győzedelmeskedjünk is ezekben. Isten azonban jóval többet kínál nekünk ennél.
Teológusok, történészek, lelkipásztorok kutatják, miként vált a csatavesztés után kibontakozó reformáció a reménység egyik forrásává. Ötszáz évvel a mohácsi vész után is élő közösség fogadja az érkezőt a Duna partján. – A tragédia után nemcsak politikai és társadalmi átrendeződés indult el, hanem lelki megújulás is – magyarázza Wébel Zsolt lelkipásztor, a baranyai egyházmegye esperese. A gyülekezet nemcsak emlékezik, hanem közösséget formál és fiatalokat hív szolgálatba.