A kistarcsai presbiterek nyár elején megvitatták a letett diagnosztikai szakanyag tanulságait, és most igyekeznek beépíteni közösségi életükbe az arra érdemesnek tartott javaslatokat. – Az elmélet segíti a gyakorlatot – magyarázza Filep Zoltán főgondnok. – Eleve szeretem a tudományos megközelítést, ez talán abból is fakad, hogy gépészmérnökként mentem nyugdíjba… Az új lelkipásztorunkkal az elmúlt év során együtt vitattunk meg gyülekezetépítéssel kapcsolatos elméleteket és szakirodalmat, igyekeztünk belőlük ötleteket egymásba fésülni, utóbb ehhez járult hozzá Esztergály Előd diagnosztikájának a befogadása.

Az olvasó kedvéért mondjuk el, hogy a közgazdász végzettségű, de végül a lelkészi pályát választó Esztergály Előd Gábor módszeréről van szó, aki Egyházközségi diagnosztika és válságkezelés alapjai címmel készítette szakdolgozatát Bogárdi Szabó István korábbi püspök szakmai lektorálásával (erről szóló cikkünket lapunk 2024. április 14-ei számában olvashatták). A módszer a többi között a tagoknak szóló részletes kérdőíveken alapul, és támpontokat ad a gyülekezet állapotának felméréséhez. A szerző kiértékel, és javaslatokat dolgoz ki a szolgáltatást igénybe vevő egyházközségek számára. Ebben a cikkben mégsem a diagnosztikai terméket akarjuk bemutatni. Inkább azt, hogy előbb e diagnosztikától függetlenül, utóbb pedig annak révén mi mindent ismertek fel gyülekezetükkel kapcsolatban, tevőlegesen a kistarcsai reformátusok, amióta új lelkipásztoruk van.

MÁR AZ „ISMERKEDÉSI ÉVBEN” FÖLBERREG A MOTOR

A szomszédos gyülekezet lelkipásztorának, Esztergály Elődnek a módszere csak az egyik eszköz a sok közül, hogy felismerjük, hol tartunk, és kezelni tudjuk a krízishelyzeteket, vagy megelőzzük azokat – szögezi le Kovács Áron kistarcsai lelkipásztor. Fiatalon, de nem zöldfülűként került ennek az agglomerációs gyülekezetnek az élére tavaly szeptemberben. Korábban a Budapest-Zuglói Református Egyházközségben szolgált közel nyolc évet hivatali munkatársként, segéd-, majd beosztott lelkészként, ahol a gyermekszolgálattól a diakóniáig, a hivatali munkától a gyülekezetszervezésig minden szolgálati területen tapasztalatot szerezhetett. A közel tizennégyezres lélekszámú Kistarcsán 2023 nyarán, még a régi presbitérium idején választották meg, az előző lelkipásztor nyugdíjba vonulása után fél évvel, amikor is pont Esztergály Előd csömöri lelkipásztor volt a kirendelt helyettesítő lelkész. (Ha már Csömör szóba került: a kistarcsai gyülekezet plántálta annak idején a csömöri-nagytarcsai és a kerepesi gyülekezetet, előbbinek lelkésze a kezdetektől, immár tizennégy éve Esztergály Előd, alatta jutott el a csömöri közösség az anyaegyházközséggé válásig és a kiugró növekedésig.) – A 2023. szeptemberi szolgálatba lépésemkor egyeztünk meg a gyülekezettel, hogy az első év az ismerkedésé, mind a tagokat, mind a közösséget illetően – idézi fel Kovács Áron.

– Most jutottunk oda, hogy az első év tapasztalatait és a diagnosztikai anyagot kiértékelve hosszú távú célokat határozzunk meg. Kicsit lelassítjuk a kistarcsai történetmesélést a közelmúlt kedvéért. Kérdéseinkre kiderül, a lelkipásztor idejövetele óta eltelt egy év során máris rengeteg változást találunk. Felvirágzott a baba-mama kör, megújult az ifi és az idősek bibliaórája, újraindult a dolgozóké. Negyedévente egy vasárnap délután dicsőítő alkalom, könyvklub, szeretetvendégség, családos istentisztelet szerveződik. Kovács Áron tavaly házaskurzust indított, ez idén a fiatal családosok köreként szilárdult meg kisközösségként. Már a második csoport vesz részt a Tanúim lesztek! missziói tanítvány- és munkatársképzésen, amelyet szintén ő tart a megújulni és szolgálni vágyóknak. Zömében az első ilyen sorozatra jelentkezők, illetve az azt elvégzők közül választódott ki az idén januártól munkálkodó, megfiatalodott új presbitérium jelentős része. Nyáron többgenerációs tábort szerveztek Kemencén, a legtöbben a kisgyermekes családok közül vettek részt. A lelkipásztor egyedül vezette a hetet, viszont várandós feleségével, Erikával és ikergyermekeikkel maguk is a közösség testvéri tagjainak érezhették magukat.