Luther Márton lépése után főleg német és skandináv területeken rengeteg ember tért át az evangélikus vallásra. Azonban hamar kialakultak a lutheránus irányzatnál radikálisabb nézetek is, így lettek követői például az anabaptistáknak, akik többek között az újrakeresztelést hirdették. Az események Svájcban is mélyreható változásokat hoztak, itt elsősorban Kálvin János alapított új egyházi közösségeket, követőit később reformátusoknak nevezték el. Kálvin híressé vált nézetkülönbségen volt Szervét Mihállyal, aki a Szentháromság-tagadó irányzatot képviselte, miközben Angliában újabb felekezet bontakozott ki VIII. Henrik nyomán, az anglikán egyház. Hogyan hatottak ezek a nézetek, forradalmi változások az éppen ekkor történelmünk egyik legnagyobb krízisét, a három részre szakadást elszenvedő hazánkra?

VÁLSÁGOS HELYZETBEN

Közép-Európa s benne Magyarország nyitottan fogadta az új tanokat. Hazánkban a következő száz év során a lakosság több mint nyolcvan százaléka tért át valamelyik protestáns hitre. Ráadásul itthon – igaz, nem döntő mértékben – az is segítette ezek terjedését, hogy a berendezkedő török hódítók számára a vallási hovatartozás alapvetően közömbös volt, az Oszmán Birodalmat az adók menetrendszerű befizetése érdekelte. Legalább ennyire meghatározó volt a katolikus egyház akkori helyzete: nem az újkor hajnalán élte virágkorát. A törökellenes harcok rányomták a bélyegüket az egyház működésére, köztük a történelmünk egyik mérföldkövének tekintett mohácsi csata, csak ebben hét püspök (köztük két érsek) vesztette életét. Az ország ráadásul a kibontakozó polgárháború – Habsburg Ferdinánd és Szapolyai János küzdelme a királyi címért – éveit nyögte, ebben az időszakban nehezen tudtak az egyházfők megyéjük feladataival foglalkozni. A török terjeszkedés végül pár éven belül több fontos katolikus központot is elért, így Kalocsa, Esztergom, Pécs, Vác vagy Csanád az oszmánok kezére került. Az állandó háborús helyzet nagyobb hangsúlyt adott annak, hogy a védelmi erők készenlétben legyenek, ezért az egyházi bevételek egy része is erre ment. A korszak kihívásai összességében tehát komoly próba elé állították a katolikusokat, s egyben lehetőséget teremtettek az új tanok elterjedésére.