Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Csűrös András református lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

Évek óta sikerül magas szinten tartani a felajánlóinknak a számát, akik hűségesek és elkötelezettek a Bethesda támogatása mellett – tudatja Tamásné Bese Nóra, a Bethesda-gyermekkórház stratégiai igazgatója. A szülők sokszor kérdezik, miként tudnának segíteni, sokan pedig az egyszázalékos felajánlásukkal fejezik ki a hálájukat.

Az egyház erőnléte a védőbástyák, az élő, hitvalló gyülekezeti közösségek eredménye. Mert ott látják el az egyház tisztességes mértékű és minőségű, figyelmet felkeltő funkcióit. Onnan látjuk jól a körülöttünk levő világot, nem az anyaszentegyház testületeiből.

A remek állapotban lévő, műemlékvédelem alatt álló templomot gondozott park veszi körbe. – A Tolnai Református Egyházmegye egyik legerősebb gyülekezete a madocsai, teljesen önfenntartó – tájékoztat Nagy János lelkipásztor. Összetartó gyülekezet az övék, amelyben legalább olyan fontos a közösségi összefogás, mint az egyének saját feladatai.

Körüljárjuk a prédikációk értékelését célzó szószékcsereprogram első tapasztalatait Erdélyi Gábor egyházmegyei tanácsossal és Hős Csaba lelkipásztorral. A 2022 szeptemberében indult kísérleti programhoz végül tizenhárom református közösség csatlakozott.

... József végezte el Jézus temetését, ezt mindegyik evangélium leírja. – Amit szeretteinknek életükben nem adtunk meg, azt pótolni véljük a temetésükön. Erről tanúskodnak pazar sírhelyeink, malomkerék nagyságú koszorúink, márvány sírköveink, amelyeket tehetetlenségünkben vésetünk „soha nem feledünk” feliratokkal.

A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az e heti bibliai szakaszhoz kapcsolódóan Szetey Szabolcs írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást nyújt a szöveg jobb értéséhez.

Általuk erősödhet a kötődésünk egyházhoz, múlthoz, identitáshoz, átélhetjük, ezek is mi vagyunk – mondja 1956 és a megelőző korszak református jeleseiről Földváryné Kiss Réka történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke, a Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvezető tanára a forradalom és szabadságharc ünnepe alkalmából adott nagyinterjúban.

Az időskor és a vele járó megőszülés nem jelent még leépülést, embertársaink számára kedves külsőnk elveszítését, lehet akár boldogító élethelyezetek forrása. Egy családi példa: amikor jó pár éve unokáink közül kettőnek megmutattuk pár régi portrémat vörösesszőke, derékig érő hajú koromból, keservesen sírni kezdtek: „Neem, ez nem a nagymama!”

Jó emberismerőként nem kertelt, mindig őszinte volt. Hidat kaptunk tőle belső önmagunkhoz. Feltépte blokkolt csatornáinkat, mert hitt bennünk. Egy igaz tanár megismerteti velünk önnön sorsunk csodáit. Ahogy ő írja: „Drámapedagógiai óráimon, a főiskolán mindig arról esik szó, ami, úgy gondolom, fontos: hogyan éljük az életünket…”

Az új tanítások több hullámban érkeztek meg Magyarországra, nagy vonalakban leképezve a kontinensre is jellemző térhódításukat. Eleinte a lutheránus tanok jelentek meg, amiben nagy szerepet játszottak – a budai német polgárok és Habsburg Mária királyné erre fogékony udvara mellett – a wittenbergi egyetemen megforduló magyar diákok, akik többnyire Melanchthon nézeteit vették át.

A megtérés nem jelenti azt, hogy soha többé nem mehetünk el a kollégáinkkal egy péntek esti sörözésre, és egész életünkben a templomban kell ülnünk áhítatos arccal. Inkább azt, hogy ha elmegyünk sörözni velük, akkor is Isten országát képviseljük. Így az ő szeretetét visszük el azokhoz, akik talán soha be nem tennék a lábukat a templomba.

A XVIII. századi tudós, költő Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket gyakran keseríti pontatlan, félreérthető fogalmazás, idegenszerűség, stílustalanság. A beszéd, az írás szürkül, gondot okoz a megfelelő szó meglelése. Anyanyelvi kapuőr rovatunkban Arany Lajos óvja-védi közös kincsünket.

Kain nem hallgatott Istenre. Nem akart jól cselekedni. A dühén pedig főleg nem akart uralkodni. És az egyre inkább a hatalmába kerítette. Annyira, hogy kicsalta a mezőre a testvérét, és megölte. Ennél szörnyűbb dolgot nem is követhetett volna el. De elkövette, és letagadta Isten előtt a bűnét.

A hazai telefonos lelkisegély-szolgálatok között szinte elsőként, 1984 októberében kezdte meg működését a Református Telefonos Lelkigondozás. A hívók között minden korosztály megtalálható, de a legtöbb a negyvenes-ötvenes éveiben jár, magányos.

Libanonból keresztények ezrei menekülnek. A libanoni keresztények elhagyják hazájukat, ahol szinte idegennek érzik magukat. A bejrúti testvérek szomorúságuknak adta hangot, de azért reménykednek: „Mindennek ellenére tudjuk, hogy az Úr Jézus Krisztus a történelem ura, és hogy az ő kezében van egész történelmünk és az életünk”.

Naponta érezzük Isten kegyelmét, szeretetét. Ha körbenézek a faluban vagy akár a tágabb környezetemben, áldások sorát látom. Láthatom a napfelkeltét, a napnyugtát, a természet körforgását.... Ennél nagyobb bizonyítékra nincs szükségem Isten létezésére.