Anyanyelvi kapuőr
Csipkerózsika a lakáspiacon
A sekélyes tudás, az elégtelen fogalmazás, a gyér szókincs, a nem megfelelő mértékű figyelem egyik következménye a hibás kifejezések, mulatságos közlések sora. Újabb riasztó példák következnek, a médiából.
„Ritkának számító madárritkaság érkezett hazánkba.” „Tény és való” – mondhatnánk erre hasonlóan fölösleges ismétléssel. Ritka madárfajról van szó. „Rohamosan romlik” a zenész állapota. Rohamosan javulni szokott valakinek az állapota (ezt reméljük mindig). Ha súlyosbodik, akkor vészesen romlik.
„Sok budapesti köpni-nyelni nem tud, mikor rájön a Gellért-hegy egyik rejtélyes érdekességére.” A szólásokat, „nyelvünk virágait” (is) illik pontosan idézni. Ez esetben ez az eredeti: „Se köpni, se nyelni nem tud”. Ám a citált közlésbe nem illik ez a szólás, hiszen kedvező helyzetről számol be, az eredeti pedig inkább nyugalomvesztett állapot, kellemetlen meglepetés érzékeltetésére való.
„Az egyik fotón az látszik, ahogy az őrjöngő férfit megbilincselték, egy másikon pedig az vehető ki, ahogy a Buckingham-palota előtt több rendőr végezte a dolgát.” A mondat második fele még az elejét ismerve is félreérthető. Pontosabban így szólhat: a másik fotón az vehető ki, ahogy az épület előtt több rendőr intézkedett.
„Érthetetlenül állunk az eset előtt.” Érthetetlen (’nem érthető’), miért nem tudja megkülönböztetni a médiamunkás ezt a – megjelölt – szót az értetlen melléknévtől. A hibát kiküszöbölve tehát: értetlenül állunk az eset előtt, azaz nem értjük az esetet, két kezünket széttárva csodálkozunk rajta.
„Felrázhatja a lakáspiacot Csipkerózsika-álmából.” Kétemeletes képzavar és homályos közlés ez. Nehéz megfejteni, a szerző milyen logikai menettel juthatott el Perrault, majd a Grimm fivérek világhíres mesehősnőjétől a honi lakáspiac állapotáig. És vajon miképp lehet valakit (főleg: valamit) Csipkerózsika-álmából felrázni?