Jön-megy a fókusz

A fókusz a mértan és a fénytan tudományos szakszava. Értelme: „ gyújtópont, „ középpont". Például: „A gyűjtőlencsék a fókuszukon kívülre helyezett tárgyakról valódi képet, a fókuszon belülre helyezett tárgyról látszólagos képet készítenek” – olvassuk egy tankönyvben. Átvitt értelemben ’központ, gócpont’ jelentésű e latin eredetű főnév. Ilyenkor célszerű a magyar megfelelő alkalmazása. De mivel ez az idegen szó beépült a mai beszédbe, elfogadhatók az efféle közlések: „A tevékenységünk fókusza valószínűleg marad továbbra is Kelet-Magyarország és Kárpátalja”; „Fókuszban van az egészséget támogató környezet kialakítása”.

A gond a mértéktelenséggel van. A fénytantól csillagmérföldekre „bitangolt” el a fókusz – immár aligha van életterület, melyben ne vetné be a beszélő; elburjánzásának nemegyszer képzavaros közlés a következménye. Íme: „ezúttal a háttéren van a fókusz”; „a bezárás nagyon levette a fókuszt is a versenyről”; „a tévhitek ledöntésén van a fókusz” ; „A probléma abban van, hogy elveszi a fókuszt Istenről, és magunkra irányítja”; „Mindenkinek eljön az az időszak, amikor máshová megy a fókusz”; „kölcsönös elhidegülés léphet fel, mert máshová került vagy éppen szétesett a fókusz”; nála is teljesen elmozdult a fókusz önmagáról a kisbabája felé”.

A ’fénysugarakat egy pontba egyesít’ jelentésű fókuszál ige képletes értelmű alkalmazása ugyancsak divatozik a közbeszédben és a médiában. Itt arról van szó, hogy a figyelmet valami körülhatárolt tárgyi vagy elvont dologra irányítja, arra összpontosít. Mondhatná a beszélő így is, de ragaszkodik a divatszóhoz: „Egy stylist egyértelműen az aktuális divatra fókuszál” ; „Hogy miért kiemelten fontos a trágya talajra kiszórásának hatására fókuszálni?” ; „a harmadik gyerek csak a csokira fókuszál”; „A cikk elsősorban a WC-tisztító szerekre fókuszál” .

Íme, egy-egy szó elcsépelése így teszi mulatságossá a megnyilvánulásainkat.