Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Kustár Zoltán református lelkipásztor, hittudományi egyetemi tanár osztja meg velünk gondolatait.
Élő adventi kalendáriummal készül a karácsonyra a vasadi református gyülekezet. – Advent első vasárnapjától szenteste napjáig közösségünk egy-egy tagjának háza előtt összegyűlünk, Igét olvasunk, énekelünk. A vendéglátó családok személyre szóló Igét kapnak – tudatja Márk Árpád főgondnok.
Minden valóságos megújulás forrása csakis a karácsonykor született és húsvétkor feltámadott Jézus Krisztus. A világ kizökkent tengelyét csakis ő tudja isteni helyére visszamozdítani, a görbét csakis ő tudja kiegyenesíteni. Mindezeket a golgotai kereszten meg is tette. Minden rendben, ha az Úrra tekintünk, benne bízunk, őt követjük.
Elfogadták Steinbach József, a Zsinat lelkészi elnöke beszámolóját, módosították az alkotmánytörvényt és más jogszabályokat, meghatározták a jövőbeli stratégiákat, valamint megválasztották a lelkészi alelnököt és a zsinati bírákat.
Steinbach József, a Zsinat lelkészi elnöke megosztotta velünk gondolatait a vezetés összetett feladatáról, az egyházfinanszírozás kihívásairól és azokról a hitvalló bizonyosságokról, amelyek az egyház életét meghatározzák. Mindez nemcsak elméleti kérdés, hanem a gyülekezetekért végzett napi szolgálat és a felelős vezetés alapja.
Tizennyolcezer fiatallal foglalkozunk a gyülekezeteinkben, iskoláinkban hatezerrel. A konfirmáció évente nyolcezer ifjút érint. Egymillió-hétszázezret nem érnek el a felekezetek. Ezért helyezi e missziót középpontba a következő év – mondta Ablonczy Áron, a Zsinati Ifjúsági Osztály vezetője.
Csoportvezetőként mi ahhoz járulunk hozzá, hogy a programba beépített sok-sok igei hivatkozással az Úr válaszai ragyoghassanak fel a résztvevők előtt – nyilatkozta a Magyarországon nemrég elindult kezdeményezésről Krett Tiborné Ziba.
Mindenki Isten előtt felel azért, hogyan végzi a feladatát. Az egyház Isten munkaterülete, mint a szántóföld vagy egy épület, sőt templom, amelyen a tagok is dolgoznak, szolgálatuk van, felelnek érte. A gyermekmunkát a törvény is tiltja. Ahhoz, hogy Isten munkatársai lehessünk, először fel kellene nőni. Kerüljük a gyermeteg pártoskodást és viszályt.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret, magasztalás. Az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az e heti bibliai szakaszhoz kapcsolódóan Hodossy Takács Előd írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást nyújt a szöveg jobb értéséhez.
Közösséget vállalnak egymással a két felekezet tagjai a Komárom-Esztergom vármegyei faluban, Mocsán. Augusztus huszadikán már évek óta tartanak alkalmat a református templomban, amelyre meghívják a katolikusokat is. – Folyamatosan kérjük a Szentlelket, hogy újítson meg bennünket, szeretnénk az Isten közösségét, népét összefogni – tudatja Soós Szilárd lelkész.
Olyan jó testvérek voltak, hogy nem volt titkuk egymás előtt, így töredelmesen bevallották egymásnak, mennyire szeretnének a másikra hasonlítani. Elcsodálkoztak, amikor megtudták, hogy a Bibliában is van két testvér, Jézus barátjának, Lázárnak a nővérei, akiket ugyancsak Máriának és Mártának hívnak.
Ha nyolcvan évvel ezelőtt ott élt a szívekben a reménység, akkor nekünk is meg kell értenünk az advent üzenetét. A „Csodálatos Tanácsos”, az „Erős Isten”, az „Örökkévaló Atya”, a „Békesség Fejedelme” eljön, és Ézsaiás biztató szavai szerint „a nép, amely sötétségben jár, nagy világosságot lát, a homály földjén lakókra világosság ragyog”.
Olyan világban élünk, amelyben folyamatosan kell érnie a közönséget ingereknek ahhoz, hogy lekössük őket. Ha valami az első három másodpercben nem érdekes az okostelefonon, a laptopon, az emberek továbbpörgetik. Ehhez a kortárs élőzenének is alkalmazkodnia kell! – érvel Nagy Csomor András református zenész.
A XVIII. századi tudós, költő Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket gyakran keseríti pontatlan, félreérthető fogalmazás, idegenszerűség, stílustalanság. A beszéd, az írás szürkül, gondot okoz a megfelelő szó meglelése. Anyanyelvi kapuőr rovatunkban Arany Lajos óvja-védi közös kincsünket.
Valóban annyi leszármazottja van Ábrahámnak, mint csillag az égen, hiszen ő lett a zsidó nép ősatyja. Később Mózessel is szövetséget kötött Isten, amikor kihozta a zsidó népet Egyiptomból, és a Sínai-hegyen átadta neki a törvénytáblákat a Tízparancsolat igéivel. Azt fejezte ki ez a szövetség: a zsidók Isten választott népe, amíg világ a világ.
– Több mint két évtizeden keresztül minden évben kiadtam egy igehirdetés-kötetet Joó Sándortól. Méghozzá mindegyiket mintegy négyezer példányban. Több kötet két-három kiadást is megért, annyira elkapkodták. Mindezért Istené legyen a dicsőség!
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Lányi Gábor református teológus-lelkész, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara Egyháztörténeti Tanszékének docense osztja meg velünk gondolatait.
Fontos a személyes jelenlét az online világban. Szerintem hatalmas lehetőség rejlik benne, ha egy újságíró ország-világ előtt tanúságot tesz a hitéről. Minden lehetőséget meg kell ragadnia a hívő publicistának az emberek megszólítására az online térben is – vallja Volf-Nagy Tünde, a Protestáns Újságírók Szövetségének elnöke.
... március 15. történelmünk meghatározó, fényes eseménye, nemzeti önazonosságunk egyik legszebb kifejezője. Számtalan írás, történelmi elemzés feltárta, vitatta, magyarázta, mégis maradt kutatásra váró dokumentum. Érdekes volna például a korabeli igehirdetéseket vizsgálni, miről szólt akkor a prédikáció. A szabadságról? Kánaánról?
„E tősgyökeres magyar város köréből fog Magyarország megmentetni és nemzeti szabadságunk biztosíttatni” – írja Kossuth Lajos a cívisváros jelentőségéről. A debreceni Kollégium és a tiszántúli egyházkerület az 1848–49-es forradalom és szabadságharc meghatározó eseményeinek színterévé vált. A Kollégium Oratóriumában Gáborjáni Szabó Botond egykori közgyűjteményi igazgatóval idézzük fel „a szabadság szent igéit”.