Anyaság – életre szóló törődő üzemmód

Előfizetek

Lelkészként édesanyának lenni épp olyan fontos, mint bármely más foglalkozású nőként. Nekünk ugyanúgy ott kell lenni a hasfájós, dackorszakos vagy érettségiző gyermekünk mellett. Ez véget nem érő szolgálat, legfőbb küldetésem, életem alfája és ómegája – vallja Taracköziné Nemes Mónika lelkipásztor, nyolc gyermek édesanyja, háromszoros nagymama.

Taracköziné Nemes Mónika: – Egy nő, amint anyává válik, elkezd törődni, és ez a haláláig nem ér véget. Magyar nyelvünk pedig kétszeres üzenetet hordoz ebben a szóban, hiszen miközben valaki mással törődünk, másról gondoskodunk, mi magunk is törődünk. Fotó: Zelenka Attila

A férjével mindketten lelkipásztorként szolgálnak. Hogyan ismerkedtek meg?

A teológián találkoztunk Gerzsonnal; a kapcsolatunk nem tűnt szerelemnek első látásra. Gerzson bátor, szókimondó, erős jellemű férfi volt, nem is kedveltem eleinte. Olyan tulajdonságokkal rendelkezett, amelyekkel én nem, de pont erre volt szükségem, hogy változni és formálódni tudjak. Neki köszönhetően tanultam meg kinyilvánítani az akaratomat, kezelni a konfliktusokat és vállalni az ügyeimet. Az Isten egymáshoz valónak formált minket, hogy kiegészítsük egymást és így, ketten legyünk egy egész. Van is egy kedvenc mondásom arról, hogy mit jelent nekem a feleségének lenni: Krisztus az életem kősziklája, de Gerzson rajta a matrac.

Nyolc gyermekük született, a legidősebb huszonhat, a legfiatalabb ötéves. Mindig ilyen nagy családot szerettek volna?

Igen, mindketten. Már gimnazistaként is öt gyereket akartam. Isten ezt megfejelte hárommal. Természetesnek éreztük, hogy sorban születnek a gyerekek, visszatekintve minden a megfelelő időben történt. Soha nem bántuk meg, hogy ezzel a naiv és bátor hittel mentünk neki a családalapításnak. Azóta három unokánk is a világra jött, és úton van a negyedik.

Kedves Olvasó!

A teljes cikk elolvasásához előfizetéssel kell rendelkeznie! Kérjük tekintse meg ajánlatunkat!