Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. E héten Hodossy-Takács Előd, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem Teológiai Intézetének intézetvezető egyetemi tanára osztja meg velünk gondolatait.
Sokan több energiát fektetnek az esküvőbe, mint a házasságba, pedig az igazi munkák az ültetés után kezdődnek. Amikor a növényeket említem párhuzamként, nem a házastársakra, hanem a házasságra gondolok. Mert sokszor halljuk: „te” meg „én”, holott a „mi”-ről kellene beszélgetnünk – vallja Tapolyai Emőke pszichológus.
Jézus eljövetelének oka az üdvösség megszerzése volt az ember számára. Jézus azért jött el a mennyből és halt váltsághalált, majd támadt fel harmadnapon, hogy megbocsásson, és áldott életet szerezzen nekünk.
Ahhoz, hogy évek múlva is legyenek új és új szolgatársak, mindannyian kellünk – hangsúlyozta Gér András zsinati tanácsos. Három alappillért nevesített, amelyek a jövőben is rendkívül fontos szerepet játszanak majd: a toborzást, a képzést és a kísérést.
Isten útmutatása szerint engem teológusként akart használni, emiatt éreztem kötelességemnek, hogy az egyházat írásaimmal is segítsem – vallja életútinterújában Czanik Péter nyugdíjas lelkipásztor.
Ki tanít arra, hogyan kell társat keresni, és miképp lehet eldönteni, akit talált, valódi társ lesz-e egy életre? Arról pedig kevés tanítás hangzik el, mit kínálok én egy társas kapcsolatban, vajon jó társa leszek-e valakinek. Mások házasságára kívülről néha jobban rálátunk, mégsem illik beleszólni a kapcsolatukba. De tanulhatunk mások hibáiból.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. Ebben a belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az e heti bibliai szakaszhoz kapcsolódóan Szetey Szabolcs írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást nyújt a szöveg jobb értéséhez.
Nem én szültem nyolc gyereket, hanem nyolc gyerek szült engem anyává, és mindnyájan hozzátettek ahhoz, aki most vagyok. Megtanítottak, hogy a kapcsolat sokkal értékesebb, mint az igazság – vallja Taracköziné Nemes Mónika, a Nagyvarsányi Református Egyházközség lelkipásztora.
Míg Báthori inkább a mulatozásban lelte örömét, Bethlenre a mértéktartás volt jellemző. Szeretett olvasni, bárhová ment, vitte magával könyvgyűjteményét. Példaképe Hunyadi Mátyás volt, szerette volna a corvinákat hazahozni Konstantinápolyból. Más módon is a kultúra és a vallás mecénásává vált.
A szeretetszolgálat, amelyet a hitre jutott emberek önkéntes közössége végez, fontos szerepet tölt az egyház életében – állítja Kálvin, az igaz egyház négy fő ismérve közé sorolva a diakóniát is. A szeretetszolgálat vasárnapját február első hétvégéjén ünnepeljük.
Milyen nagy volt azoknak a didergető időszakoknak a száma, amikor a kétségbeesés s a tétlenség lett volna talán megbocsátható válaszunk, de mi minden ilyen alkalommal a munkát választottuk. Nem „önmegszentelési gyakorlatként”, nem dacból, hanem Isten sorsmenekítő üzenetének engedelmeskedve.
Nemcsak száz évvel ezelőtt – mint Ravasz László püspök munkáit olvasva láthatjuk –, hanem ma is vannak elfogyó közösségek. Sőt, már korábban is nehézséget jelentett egyházunk számára, hogy a gyarapodó gyülekezetek mellett bizony vannak fogyatkozók is. Ezzel nehéz szembesülnünk, még akkor is, ha a mögöttük részben meghúzódó társadalmi folyamatok az egyháztól függetlenül zajlanak.
Kalandos úton jutott el Amerikába és a hivatásához is. Endrei Ferenc túl a kilencvenedik életévén is rendkívüli emlékezőtehetséggel idézte fel életét. A clevelandi református templom lelkésze volt évtizedekig, a legnehezebb időszakban. Beszélt elhívásról és ökumenizmusról, a gyülekezetépítés és az anyanyelvőrzés nehézségeiről.
A XVIII. századi tudós, költő Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket gyakran keseríti pontatlan, félreérthető fogalmazás, idegenszerűség, stílustalanság. A beszéd, az írás szürkül, gondot okoz a megfelelő szó meglelése. Anyanyelvi kapuőr rovatunkban Arany Lajos óvja-védi közös kincsünket.
A bibliai időkben nem voltak telefonok, ébresztőórák sem. Általában a nap állása alapján állapították meg az időt. Persze nem percre pontosan, hanem csak úgy nagyjából. Innen van a szólás is, hogy delelőre jár az idő. Aludni is akkor mentek, amikor lement a nap, és akkor keltek fel, amikor hajnalodott.
Az Anka és barátai gyermekkönyvsorozat első kötetében szerepet kap az egymás iránti tisztelet a testvérszeretet, a hit, a jószívűség, a szegénység és gazdagság, a megbocsátás és a családon belüli szörny, az alkoholizmus is. A regényben nincs varázslás, mégis izgalmas és olvasmányos, mert magáról az életről beszél.
– Bizonyos lettem abban: Isten tudja, mi van velem, és szól hozzám. Kitartóan, örömmel olvastam a Bibliát, és Isten teljesítette, amit ígért. Aztán elhívtak a gyülekezeti énekkarba, Tariska Zoltán lelkész javasolta a presbiterséget és a részvételt a Ráday Pál Alapítvány tevékenységében.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Bella Péter református lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.
Hogyan tekinthetünk a népesedési válságra keresztyénként? Parancs vagy áldás Isten teremtéskor elhangzó felszólítása, a „szaporodjatok, sokasodjatok”? Béres-Áfra Zsuzsa debreceni szociológussal vizsgáljuk Magyarország évek óta csökkenő népességszáma mögött húzódó okokat, többek közt a posztadoleszcencia jelenségét is.
A magyar szóhasználatban az üdülés leginkább a vakációs időszak programjait jelöli. A kiszakadást a megszokott hétköznapi környezetből, idegen tájak felfedezését, vagy éppen a jól ismert vidékek újralátogatását. Erre szükségünk is van ahhoz, hogy ép ésszel túléljük az élet küzdőterén vívott csaták sorozatát, esetleg győzedelmeskedjünk is ezekben. Isten azonban jóval többet kínál nekünk ennél.
Teológusok, történészek, lelkipásztorok kutatják, miként vált a csatavesztés után kibontakozó reformáció a reménység egyik forrásává. Ötszáz évvel a mohácsi vész után is élő közösség fogadja az érkezőt a Duna partján. – A tragédia után nemcsak politikai és társadalmi átrendeződés indult el, hanem lelki megújulás is – magyarázza Wébel Zsolt lelkipásztor, a baranyai egyházmegye esperese. A gyülekezet nemcsak emlékezik, hanem közösséget formál és fiatalokat hív szolgálatba.