Itt van misszióm, nem kell Indiáig mennem
Endrei Ferenc kalandos úton jutott el Amerikába és a hivatásához is. A háború alatt, tizenhárom évesen talált rá a Bibliára, s bár először mérnök lett, egyetemi szállásadói és Billy Graham hatására rálelt hivatására is. A clevelandi református templom lelkésze volt huszonnyolc évig, annak legnehezebb időszakában. Jóval túl a kilencvenedik életévén is rendkívüli emlékezőtehetséggel idézte fel hosszú életének egyes részleteit clevelandi otthonában.
Hogyan lett lelkész, és hogyan került ki Amerikába?
Kaposváron születtem 1931-ben. Apám katonaorvos volt, 1944-ben Nagykanizsára helyezték át a frontról. Akkoriban már az oroszok közeledtek oda, így a kórház egész felszerelését vasúti vagonokra rakták, ezért hívtuk kórházvonatnak. Először úgy volt, hogy Szombathelyen fogadnak bennünket, de végül Németországba menekítettek minket mindenestül. Tíz nap vonatozás után Nürnbergtől északra, egy Kronach nevű kisvárosban rakodtunk ki; ott is magyar katonakórházként működtünk, amely magyar sebesülteket kezelt. Édesapám Csomasz Tóth Kálmán református lelkészt, édesanyám húgának férjét nevezte ki kórházi lelkésznek. Ők is velünk laktak abban az iskolai teremben, ahova Kronachban először elhelyeztek, és az ő igehirdetéseire jártunk. Később kiutaltak nekünk egy lakást, nem kellett menekülttáborba mennünk. Én jártam hittanórára Magyarországon is, de amikor az amerikai bombázók röpködtek fölöttünk, elkezdtem olvasni a Bibliát. Nagyon fontos lett számomra biztos szellemi táplálékot nyerni a bizonytalanságban, távol a hazánktól, idegen nyelvű környezetben.
Kedves Olvasó!
A teljes cikk elolvasásához előfizetéssel kell rendelkeznie! Kérjük tekintse meg ajánlatunkat!