„Nyerjük” az elintézést

Ha pontosan használjuk, nélkülözhetetlen és hasznos igénk a nyer: „Állhatatosságotokkal nyeritek meg majd a lelketeket” (Lk 21,19); „Aggon beválok dívák kegyére, / Ki sietett, még sose nyert a, / Egyéb vágyam nincs egyelőre: / Míg elvánszorgom a dívákig, / Legyen egy kissé jobb a Terka.” (Ady Endre: Terka [a költő egy korai verse]).

Ám terjengős kifejezésekben is gyakori ez a szó. A főnévhez, más igék főnevesített alakjához mesterségesen ragasztva tartalmatlan igei szerkezetben bukkan fel, terpeszkedő kifejezések kiürült igéjévé sekélyesedik: „Remélem, a probléma megoldást nyer”; „kérvénye még nem nyert elintézést”; „a teljes vételár hiánytalan kifizetést nyert”. Világosan: a probléma megoldódik – vagy: a problémát megoldják; még nem intézték el; hiánytalanul kifizették. Ilyenkor rendszerint egyszerű igével is kifejezhetjük a közlendőt, tehát elhagyható a nyer. Az „említést nyer az evangéliumban" röviden: említi az evangélium, elhangzik ott. Az ügy „békés elintézést nyert” világosan: békésen elintézték. A „bizonyítást nyert, hogy törvényesen dolgoztak” helyett egyszerűbb a bebizonyosodott, bebizonyították; a „megállapítást nyer, hogy a küldöttgyűlés határozatképes” ellenében jobb a megállapítják.

Máskor pontosabb szóra cserélendő. „Nagyobb hangsúlyt nyer az edzéstervezés”; „A gyerek szó új jelentőséget nyert”; „Ügyével nem nyert elégtételt senki”. E közlésekben tartalmasabb a kap ige: hangsúlyt kap; jelentőséget kap; nem kapott elégtételt. „Az utakon számtalan benyomást nyer”; „az újszülött már a méhen belüli életben is igen sok tapasztalatot nyer” – helyesebben: számtalan benyomást szerez, sok tapasztalatot szerez; sokat tapasztal.

Fentebb talán bizonyítást nyert (pontosabban: bizonyítottuk), mennyire nem szép, ha a nyer igénket terjengős kifejezések töltelékigéjeként használjuk.