Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Hodossy-Takács Előd, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára osztja meg velünk gondolatait.

A Generális Konvent Ifjúsági Bizottsága (Gekib) olyan vezetők hálózata, akik szeretik Istent, és értenek a fiatalokhoz. Színes csapat, számos szolgálati területről, környezetből érkező lelkipásztorok, teológusok, ifjúsági vezetők, segítők alkotják – tudatja Gulyás Dóra, a Gekib egyeztető fórumának egyik szervezője.

A házasság tulajdonképpen amatőr pszichoterápia. Valóban, ha merjük a mélységeket is megnyitni egymás előtt, lesz változás, megújulás, gyógyulás a kapcsolaton belül. Isten is újjászületésre hív! Ő teljes szeretetével kész bennünket vigasztalni, gyógyítani.

A párunk megtalálása, a megismerés, az elköteleződés, az együtt fejlődés szép út. De ugyanennyire nagy kaland, miként tudjuk a szerelmet izzásban tartani életünk folyamatában, és hogyan birkózunk meg az életfeladatokkal – hívja fel a figyelmet Dányi Zoltán pár- és családterapeuta.

Fontos szabály: találjuk vonzónak a másik felet! Nem elég, hogy kedves, megbízható, biztonságot teremtő. Legyen az, akire mindig vágytam, akinek a közelsége hatással van rám, felvillanyoz a jelenléte! Ez a fajta szerelem lesz a későbbi házasság aranytartalékának egyik mozgatórugója – állítja Szőke Etelka család- és párterapeuta.

... nem tökéletes, ideális, hibák nélküli kapcsolat, hanem olyan, amelyben szabad tévedni, belátni, bűnt vallani, újrakezdeni, mert elfogadják egymást. Harmóniára törekvő, s időnként disszonanciával keveredő, szüntelen egyensúlyozás a lehetetlen és a mégis peremén, változó sikerrel.

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. Ebben a belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az e heti bibliai szakaszhoz kapcsolódóan Hodossy-Takács Előd írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást nyújt a szöveg mélyebb megértéséhez.

Egybekelésük után a Detki házaspár ifivezetőként közös szolgálatot vállalt a pasaréti gyülekezetben. Bár nagy örömüket lelik a szolgálatban, tudják, meg kell húzni a határt a munka, a gyülekezeti feladatok és a család között, nem mehet az egyik a másik rovására. Az elsődleges szolgálati terület számukra a család.

Izgalmas kísérlet egyszer szétszálazni a szöveget, és előbb az ítéletes sorokat olvasni, majd feloldásként a megmentő, áldó részeket. Ez is torzítás, hiszen az emberéletben sem biztos, hogy ebben a sorrendben állnak elő ezek, de talán mégsem idegen gondolat Isten tervét felmutatni.

Isten valósága határozza meg a relációkat, a természeti törvényeket, s amit hiszünk, és amit tudományosan bizonyítunk. A tapasztalati valóság néha ellentmondani látszik az elméleti szabályszerűségeknek, azonban a hitbizonyosság is a valóság alkotója. Ráadásul az anyagi világot kutató fizikusokat előbb-utóbb meggyőzik a felismeréseik: ami a szubatomi és a kozmikus világban létezik, Isten nélkül nem létezhetne, nem működhetne.

Ha Isten tetszését keresem, azt tapasztalom: mindig van erőm a szolgálatokhoz, türelmem, szeretetem a mindennapokban. A feddhetetlen élet kívánalma is naponta Isten elé állít. Arra sarkall: ne akarjak másnak látszani, mint ami valójában vagyok – vallja Oláh István, a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség elnök-lelkipásztora.

Sárospataki szállásunk faborításos mennyezetén észrevettem egy, a fa erezetéből csak jelzésszerű finomsággal kibontakozó babafigurát, egy „kisdedet”, olyan szorosan bepólyázva, ahogyan ez a pataki vár úrnőjének, Lorántffy Zsuzsannának ifjú anyai éveiben szokásban volt.

A XVIII. századi tudós, költő Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket gyakran keseríti pontatlan, félreérthető fogalmazás, idegenszerűség, stílustalanság. A beszéd, az írás szürkül, gondot okoz a megfelelő szó meglelése. Anyanyelvi kapuőr rovatunkban Arany Lajos óvja-védi közös kincsünket.

Akkoriban a zsidóknak a szamarak voltak a fő közlekedési és teherhordó eszközeik. Olyan szerepet töltöttek be, mint ma a motor, az autó meg a teherautó. Ha valaki gazdálkodik, ma is elképzelhető, hogy több járműve van. A szamarak eltűnése olyan volt Saul apjának, mintha a gépjárművei tűnnének el egy mai gazdálkodó családnak.

– A reménységet adó igehirdetés mellett arra is szükség volt, hogy a híveket segítsem. Hálásak voltak ezért. Ezek az egyszerű és tiszta lelkű emberek mindent megtettek, hogy feleségemmel és három gyermekemmel jól érezzük magunkat. Semmiben sem szenvedtünk hiányt, mert a hívek által Isten úgy gondoskodott rólunk, mint a hollók Illésről a Kerít-patak mellett.