Hálaadás a Duna partján

Előfizetek

Akár gyógyfürdőt is nyithattak volna templomuk tornyában a Pozsonyi úti reformátusok, miután az alapozás előkészítésekor kénes víz bugyogott fel a földből. Fürdő végül nem épült, de rendhagyó módon színháznak ad helyet az altemplom, ahol a második világháború alatt – a gyülekezet előtt is titkolva – zsidókat bújtatott az akkori lelkipásztor, Bereczky Albert. A budapesti Hálaadás temploma nemcsak a gyülekezet otthona, hanem egyben kulturális tér, ahol évente több koncertet is szerveznek.

A Pozsonyi úti templom Fotó: Hurta Hajnalka

– Kicsit retró – ad tömör, de annál pontosabb leírást a tágas lelkészi hivatal berendezéséről Kovách Tamás lelkipásztor, miután bevezet a helyiségbe, ahol többedmagával mutatja be a Pozsonyi úti református gyülekezetet. Nem megy minden a tervek szerint, mert egyik beszélgetőpartneremnek csak öt perce van, sietnie kell tovább. Berkesi Boglárka karnagy huszonöt éve kántora a gyülekezetnek, a zene szeretetét a családból hozta, édesapja Berkesi Sándor, a debreceni Kántus volt vezetője.

RITMUS ÉS ÉNEK

Nem húzom az időt, rögvest faggatni kezdem két és fél évtizedes gyülekezeti tapasztalatáról. – 1999-ben érkeztem a Pozsonyi útra, már akkor is szimpatikus volt, hogy az akkori lelkész, Berkesi Gábor – nagybátyám – fontosnak tartotta a ritmikus éneklést, így a testvéreket már nem kellett erre tanítani – emlékszik vissza Berkesi Boglárka az ezredforduló idejére. Ekkor már négyéves volt a gyülekezet Hálaadás kórusa, amelynek vezetését szintén átvette nagybátyjától. Az énekkar az évek alatt, mondhatni, professzionális szintet ért el, állandó fellépője a Református Zenei Fesztiválnak és a Református énekek című koncertsorozatnak, adtak már ki lemezt, és koncerteztek a Régi Zeneakadémia nagytermében is.

Kedves Olvasó!

A teljes cikk elolvasásához előfizetéssel kell rendelkeznie! Kérjük tekintse meg ajánlatunkat!