Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Hodossy-Takács Előd, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanár tanára (II. 29-ig) és Lányi Gábor, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának docense (III. 1-től) osztják meg velünk gondolataikat.
A Keresztény Orvostanhallgatók Találkozóján megoszthatjuk történeteinket, együtt gondolkodhatunk témakörökről. De a legfőbb, hogy tudjuk: a szakmánkban vannak keresztyén testvéreink, akiket megkereshetünk a problémáinkkal. Számukra kínál a találkozó kapcsolódási pontot – mondja az egyik szervező, Gerdán Hanga Boróka orvostanhallgató.
A kommunizmus egyházsorvasztó módszere sorra félreállította a neki nem tetsző, behódolásra nem hajlandó embereket. Ennek az időszaknak tiszta hangú, szelíd határozottságú igehirdetője volt Berényi József református lelkipásztor.
A budapesti Hálaadás temploma nemcsak a gyülekezet otthona, hanem egyben kulturális tér, ahol évente több koncertet is szerveznek. Vajda László főgondnok szerint a Pozsonyi úti reformátusok befogadó, nyitott, szeretetteljes és csodálatos zeneiséggel vannak megáldva. Ezek közül az első a legfontosabb, a zeneiség pedig a következő missziós terepe lehet a közösségnek.
„Hűséges Istenünk, teremtő, szabadító, megtartó Istenem, Urunk, Uram, Jézus Krisztus! ... Leteszem kezedbe egyházunk életét. Mindig is ott volt, most is ott van, hiszen itt van a legjobb helyen. Leteszem a Zsinatunktól kapott tisztségemet. Egyházunkért teszem” – hangzott el a református püspök imádságában, a Zsinat február 16-i értekezletén, amelyen Balog Zoltán lemondott lelkészi elnöki tisztségéről.
Néhány év múlva fél évezredessé válik a Sárospataki Református Kollégium. Az iskola idén újabb jelentős mérföldkőköz érkezett: február 1-én a teológiai akadémia egyetemi rangot kapott, és Sárospataki Református Hittudományi Egyetem néven működik tovább. Ez alkalomból tekintjük át az intézmény történetét.
A házassághoz intelligencia kell. Értelmi és érzelmi intelligencia. Hiába a diploma, a doktorátus is akár, ha nem tudják felismerni és kezelni a saját és a társuk érzelmeit, naponta megélhetik, hogy lehetetlen együtt élni. A spirituális intelligencia pedig önmaguk fölé emeli a párt, Isten jelenlétének tudatába. Szentsége erőterében lehet szentül kezelni, építeni és megújítani a kapcsolatot.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az e heti bibliai szakaszhoz kapcsolódóan Győri István írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást nyújt a szöveg jobb értéséhez.
Sipos Előd Zoltán lelkipásztor és felesége, Márta szerint sokat segít az anyós, após megértésében, ha ismerjük életük történetét. – Segít kihúzni a kialakuló konfliktus méregfogát, ha átgondoljuk: más generációba tartoznak, más tapasztalataik vannak, mint nekünk – magyarázza. Hogy a nagyszülők miképp reagálnak helyzetekre, abban is gyökerezik, maguk mit éltek át menyként, vőként.
Nehéz váltani. Különösen annak a pörgéshez szokott személyiségnek, aki megszokta, hogy nélküle minden összedől. Aki úgy érzi, képtelen megállni, hiszen egész életében sietett. Nehéz új szokásokat, új iramot beiktatni, levenni a lábunkat a gázpedálról.
Pál kétezer éve is tudta, hogy hihet magában és a maga erejében a megfelelő keretek között, ez nem bálványimádás. De azzal is tisztában volt, hogy (hol) vannak határok, hol kell helyet adnia Krisztusnak. Ismerte az egyensúlyt, mert ismerte az Atyát.
Megalakulásuk óta vallják, az ének a legszebb emberi hang, és a magyar dalnak el kell jutnia az összes magyar közösséghez. Ezért is érezték megtiszteltetésnek, hogy meghívást kaptak Kanadába, énekelhettek a diaszpórában élő magyaroknak. A kárpátaljai Credo együttes dalaival csaknem harminc éve járja a Kárpát-medencét: a zene és a versek által szólnak a hallgatósághoz.
Clive Staples Lewis, az ismert író, filozófus, teológus fiatalon úgy vélte, gondolkodó ember nem lehet hívő. Tolkien meggyőzte arról, hogy Isten a mítoszok révén készítette elő a terepet a keresztyénségnek, és a korábbi feltámadástörténetek Jézus valódi feltámadását készítették elő. Lewis arra is rádöbbent, hogy a Megváltó élete nem lehet puszta legenda.
Azt szokták mondani tréfásan: nincs régebbi dolog, mint a tegnapi újság. Azonban a régi újságok, különösen a református sajtóorgánumok, kiadványok számos olyan gondolatot tartalmaznak, amelyek ma is érvényesek, tanulságosak és jövőbe mutatók. E rovatban ilyen időtálló elmélkedésekből idézünk. Ezzel a régi értékeket őrizzük. és a hagyományokat ápoljuk.
Egyszer Sámuel próféta is elrendelt egy sorakozót! Maga elé hívta Isai fiait, és sorba állította őket. De nem párosával, nem is tornasorba, hanem születésük szerint: a legidősebb állt a sor elején, utána következett a másodszülött, és így tovább. Persze Sámuel, nem tornaórát akart tartani Isai fiainak. Ki akarta választani közülük, ki lesz Izráel királya.
– A lelkészi hivatásomat tudatosan folytatni akartam, így párhuzamosan szolgálok két hivatásomban. A rendőri munka tapasztalatait pedig fel tudom használni a prédikációimban is, hiszen ahogy a világi állásomban megpróbál és használ az Isten, abból sokat tudok meríteni egy-egy igehirdetésnél.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Fodor Ferenc, a Sárospataki Református Teológiai Akadémia oktatója osztja meg velünk gondolatait.
A Reformátusok Lapja esszépályázata minden korosztály számára lehetőséget kínál arra, hogy személyes gondolataikat világosan, önállóan és meggyőzően fogalmazzák meg fontos, mai kérdésekről. A cél: hiteles hangok, átgondolt érvek, személyes reflexiók szólaljanak meg.
A remény színe a lila – erre van a legnagyobb szükség egy koraszülött-intenzívosztályon… Ma már Magyarországon egyetlen, koraszülésben érintett család sincs magára hagyva. A világnap üzenete is ez: van kibe kapaszkodni – tudatja Földvári Nagy Zsuzsanna, a Koraszülöttekért Országos Egyesület operatív és szakmai vezetője. Céljaikról a november 17-ei világnap alkalmából is kérdeztük.
Mindennap kockára teszem a hitemet. Soha nem láttam Istent. Egy olyan világban, ahol szinte minden mérhető, megmagyarázható, számszerűsíthető, pszichológiai elemzésnek és tudományos ellenőrzésnek vethető alá, én kitartok amellett, hogy életem középpontjába egy olyan Istent állítok, akit szem nem látott, fül nem hallott, akinek akaratát senki sem tudja megvizsgálni.