Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Lányi Gábor teológus-lelkész, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara Egyháztörténeti Tanszékének docense osztja meg velünk gondolatait.

Sok pedagógus és szülő érzi úgy: egyre gyakoribb az SNI- vagy BTMN-gyermek, ám a jelenség összetettebb a számbeli növekedésnél. A feltűnőbb jelenlét fő oka a pontosabb diagnosztika: már tudományosan azonosíthatók azok a sajátosságok, amelyeket korábban egyszerűen lustaságnak vagy szétszórtságnak neveztek. Az Atipikus gyermekek a közösségben című konferencia olyan eszközöket és ismereteket kívánt átadni, melyek segíthetnek megelőzni az iskolai lemorzsolódást.

Nem először segít az erdélyi testvéreinknek a Magyar Református Szeretetszolgálat. Most a 2025 májusában lesújtott árvíz okozta károkra keresnek megoldást. Katona Viktória ügyvezető igazgató azt reméli, az Élő víz felhívás sokat segíthet a bajba jutott közösségeknek, és tiszta ivóvízhez jutnának a térségben lakók. A küküllői egyházmegye kezdeményezéséhez csatlakoztak: az adománygyűjtéssel legalább további tíz kút létrehozása a cél.

A húsvét előtti a legklasszikusabb böjti időszak. Különféle bibliai szimbólumok és rengeteg szokás kapcsolódik hozzá. A zsidó nép negyven éve a pusztában, Jézus negyven napja, amelyet elvonulva, Istennel töltött, és közben kísértette a Sátán. A hús és egyéb ételek megtagadása, hamu, imádság, bűnbánat. Mindez könnyen kiüresedhet, ha csupán arra figyelek, milyen szabályokat, előírásokat, ajánlásokat kell számba vennem.

A XXI. századi Európában elengedhetetlen az egyházak közös társadalmi megszólalása és jelenléte. Steinbach Józseffel, a Zsinat lelkészi elnökével ennek lehetőségeit vizsgáltuk az új, tavaly novemberben elfogadott európai Ökumenikus Charta irányelveinek fényében. Vallja: a Szentháromságba vetett hitünk mélyebb, mint a közöttünk lévő megosztottság – az egység a Lélek által még a történelem repedéseiben is megmutatkozhat.

A „Református épített örökség” nevű programnak beértek az első gyümölcsei. Létrejött egy gazdagon illusztrált kiadvány, mely száz magyarországi református templomot gyűjt egybe. Elkészült egy részletgazdag honlap, valamint egy összeállt egy kiállítás is. Mindezek a reformátusság elmúlt ötszáz évének épített örökségét mutatják be.

Sajátos jelenség a mai magyar reformátusság térképén a soproni egyházközség: miközben az országban sok helyütt a fogyás a meghatározó, itt növekedést tapasztalnak. A padsorokban felvidékiek, erdélyiek, kárpátaljaiak, délvidékiek ülnek egymás mellett – életük egy pontján útnak indultak, és végül a nyugati határszélen találtak otthonra. Ezért nevezi zarándokközösségnek az eklézsiát Barta Zsolt lelkipásztor.

Lantos, ami lírai (költészet, költő), és jelenti az énekét hangszerrel kísérő középkori zenészt is. E rovat a szót elsősorban az első, azaz melléknévi értelmében veszi, református hitű, klasszikus poéták verseit ajánlva az olvasók figyelmébe. S arra keres választ: miért szép, mitől örök érvényű a választott költemény. – Ady Endre: Zúg-zeng a Jégcimbalom

Egykor én is voltam lelkileg hajléktalan és hitemben ápolatlan… És Isten megállt mellettem, felvett, sőt, még ennél is többet tett: elvitt a házába, megmosdatott, meggyógyított, gondoskodott rólam. Én meg kérem, várom az áldást – megtapasztalva, hogy Isten nem személyválogató, és nem az érdemeim szerint bánik velem –, és közben válogatok?

Az információra éhes, médiafogyasztó emberek figyelméért egyre nagyobb és kiélezettebb verseny folyik, és ebbe a keresztyén értékrendű, karakterű rádióknak is be kell szállni, ám esetükben a versenyképesség nem mennyiségi – hallgatottsági –, hanem minőségi – hitelességi – kritérium. Alapkérdés, de ez már nem csak erre a médiumra nézve igaz, hogy kinek akarunk beszélni, mit és hogyan.

A két fiatal zenész, Péntek-Domschy Mercédesz és Péntek Attila alkotta MÉSA formáció református énekek modern köntösbe öltöztetésével írja át, amit eddig a keresztyén zenéről gondoltunk. A régi egyházi dallamokat a dzsessz műfajába ültették át. – Ez a műfaj mára klasszikussá vált, sokan kedvelik, és megfelelőnek éreztük a dicsőítésre is. És szeretnénk közelebb hozni a fiatalokhoz, átemelni a liturgia közegéből, hogy a köznapokban is fogyasztható legyen.

A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt is nyújt, erősítve a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Pap Ferenc írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret, magasztalás. Az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

... esetben észre sem vesszük, hogy lélegzünk. Nem tudjuk, hogyan, nem is kell figyelni rá, ösztönösen működik. Az emberi szervezet áldott ajándékszerkezet Istentől. Akkor figyelünk fel a légzésünkre, amikor kihagy, amikor vészhelyzet van, váratlan esemény tör ránk, netán rosszullét. Olyankor fulladozunk, pánikba esve kapkodjuk a levegőt, mert kevésnek érezzük. A sokkos állapotba kerülőt is arra biztatjuk, hogy lélegezzen mélyeket.

Nincs régibb egy tegnapi újságnál – tartja a tréfás mondás. Pedig a hajdani lapok, a református sajtóorgánumok, kiadványok számos megfontolandó, ma is igaz, érvényes, tanulságos, sőt jövőbe tekintő gondolatot kínálnak. Időálló régi elmélkedésekből olvashatók citátumok e rovatban. Idézésük értékőrzés, hagyományápolás.

A Református Szeretetszolgálat közösségének különös ajándék, hogy lánya, Csanády Andrásné Bodoky Ágnes személyes soraival enged bepillantást édesapja, Bodoky Richárd utolsó napjaiba és életének csendes szilárdságába, a békességbe és az Istenhez tartozás biztonságába. Levele emlékezés egy jelentős életműre, lelki iránytű a jelen szolgálatához.

A pite belül szaftos, fűszeres alma, kívül pedig ropogós, omlós tészta – klasszikus és ellenállhatatlan sütemény. Ezt az édességet teljes kihűlés után szeleteljük és tálaljuk – akár egy gombóc vaníliafagyival, akár tejszínhabbal.

Ugye te is félsz néha? Mondjuk, amikor besötétedik, és furcsa árnyak táncolnak a falon. Vagy amikor jön a vihar, villám cikázik az égen, és a mennydörgés olyan hangos, hogy reszket tőle az egész ház. Félni rossz. Olyankor úgy érezzük, kicsik vagyunk és védtelenek. És jó lenne, ha valaki mellettünk lenne. Valaki, aki meg tud védeni. Aki erős, és bátorságot ad nekünk.

– Szerintem manapság a lelkésznek sokoldalúnak kell lennie. A munka egyik legnagyobb része a menedzselés, az egyházközség életben és személyesen is. A másik pedig a pásztorkodás abban az értelemben, hogy az embereknek utat kell mutatni, hogyan, merre induljanak. Még kiemelném a magvetés fontosságát. Egy lelki közösség pásztora nem húzhatja ki magát a gyermekekkel való munka alól...