– A mesterséges intelligencia (MI) most sokakat foglalkoztat, ezért szinte magától adódott, hogy idén ez legyen az egyik fő téma – osztotta meg az eseményt szervező Németh Balázs kutatómérnök, lelkipásztor, a budapesti Mérnökmisszió vezetője. – Másrészt értesültem róla, hogy hazánkba látogat Michael Kent amerikai vegyész, így az ő ittlétéhez és kutatási területéhez igazítottuk a programot.

Michael Kent a fehérjeszerkezet és enzimológia, illetve a terápiás alkalmazásokhoz kapcsolódó biomolekulák területének szakértője. Előadásában arra vállalkozott, hogy tudományos érveket hozzon fel amellett, Földünk intelligensen tervezett, azaz Isten alkotta világ.

A GÉNJEINKET IS EGY KÉZ ÍRTA

Michael Kent először is elmagyarázta az információs diszkontinuitás fogalmát. A kifejezés John Lennox oxfordi matematikustól ered, aki az elemek célszerű elrendezésére használta. – Egy autóról mind tudjuk, hogy nem természeti folyamatok, például földrengés vagy tornádó hozta létre. Megtervezett tárgy, amelynek alkatrészei meghatározott szerepet töltenek be – azaz nagy mennyiségű funkcionális információt tartalmaz. Ekkora mennyiségű információt kizárólag elmék képesek létrehozni. A világegyetem és az élet eredete szintén információ bevitelét igényli – mutatott rá, majd egy másik közérthető példát is említett: a szövegeket meghatározott sorrendbe rendezett betűk alkotják, ezáltal válnak értelmessé. A genetikai kódok is – amelyek egyebek mellett a DNS-t alkotják – betűkből állnak, ezek elrendezése hasonlóan megtervezett.

A LEHETŐ LEGNAGYSZERŰBB ÉLMÉNY

Kent a világunk intelligens tervezettségére utaló öt tudományos felfedezést is bemutatott, amelyeket a szélesebb közvélemény kevésbé ismer. Az első, hogy a világegyetem – a tér-idő, az anyag és az energia – nem létezett mindig, azaz volt kezdete. Ezt két Nobel-díjjal elismert kutatás is megerősíti. A második, hogy a világegyetem lenyűgöző pontosságú finomhangolása teszi lehetővé az életet – gondoljunk csak a hidrogén és oxigén egyensúlyára, amelyek a víz alkotóelemei. Kent azzal az érdekes felismeréssel folytatta: mivel megannyi valószínűtlen tényező teszi a Földet lakhatóvá, igencsak kicsi rá az esély, hogy létezik hasonló bolygó a galaxisunkban. Ráadásul a Föld nem egyszerűen lakható, itt virágozhat az élet, mutatott rá.

Az intelligens tervezettségre utal továbbá, hogy még az egyik legegyszerűbb szabadon élő szervezet (a Mycoplasma mycoides baktérium) génjeinek száma is meghaladja a négyszázötvenet, meghatározott funkciókkal, valamint, hogy e gének „gépeket alkotnak és szoftverprogramokat” futtatnak. A baktériumok például egy forgó gép, forgómotor révén képesek úszni. A mi sejtjeinkben is hasonló apró molekuláris gépek működnek. – Mikroszkóp alatt vizsgálni ezeket a lehető legnagyszerűbb élmény. Hasonló megmutatkozása ez az Úrnak, mint amikor Pál apostol előtt kinyilatkoztatta magát, és az ő dicsőítésére ösztönöz – fejezte ki csodálatát Kent.