Ha napjaink elismert pszichológusainak vagy üzleti trénereinek előadásait hallgatjuk, gyakran találkozhatunk a kitartás említésével úgy, mint a siker egyik kulcsával. Bár a boldoguláshoz ez valóban hasznos tényező, azonban korántsem új keletű recept: a Szent írás több helyen is hangsúlyozza az intést, hogy „legyetek állhatatosak”.

A régi magyar nyelvben sokkal gyakoribb volt ez a kifejezés. A nyelvünk silányodását is jelzi, hogy egy ilyen fontos szó tulajdonképpen kikopott a mindennapok használatából, mert olyan patetikusan hangzik. A magyar fordítása nagyon fontos, hiszen benne van, hogy állni, azaz a helyünkön maradni. Az Újszövetség nyelvezetében az ’állhatatosság’ kétféle árnyalattal is meg jelenik. Használták a ’menein’ görög szót, amely fizikai értelemben jelenti a maradást. Másrészt feltűnt a ’hüpomené’ is, amely pedig erkölcsi tartalmat hordoz. Annyit tesz, mint alatta maradni valaminek, nem ledobni a terhet, hanem hátunkon cipelni, eltűrni, kiállni.

És az Ószövetségben mi e szó megfelelője?

Ott istenkapcsolatot mutat a jelentés. Olyan összefüggésekben is előfordul, ahol állhatatosnak maradni annyit tesz: bizakodva várni az Úr szabadítását. Te hát nem elszaladni a helyszínről, nem bedobni a törölközőt idő előtt, hanem kifejezetten Isten szabadítására várni. Bár általában, amikor a kitartásra gondolunk, aktív cselekvés jut eszünkbe, állhatatosnak lenni néha mégis passzivitást jelent. Mózesnek is azt mondta a Mindenható, hogy az Úr hadakozik érettetek, ti pedig veszteg legyetek. Ez jól mutatja: van, amikor az állhatatosság mindössze annyi, hogy nem csinálunk semmit.

A fogalom jelentésének és bibliai hát terének feltárása után felmerül a kér dés: az állhatatosság Isten által adott tulajdonság, vagy olyan erény, amely tudatosan fejleszthető, ha hiányát ta pasztaljuk?

Egyértelműen az utóbbi esetről van szó. Inkább a hangoltsághoz, edzettségi állapothoz hasonlítanám, amelyben lehet javulni és előre haladni. Ahogy a fizikai erőnlétünkre tudatosan figyelünk és edzéssel fejlesztjük, ugyanúgy szükség van a lelki állapotunk karbantartására is. A sportolók teljesítményét ma már apró szenzorok mérik, és ha az értékek nem megfelelőek, nem lépnek pályára. Hasonlóképpen: keresztyénként mi is könnyen lehetünk a lelki képességeink töredékén. Szellemileg és lelkileg is gyakorolnunk kell magunkat, mert minél gyakorlottabb az ember, annál inkább helyt tud állni a kísértés órájában. Vannak idők, amikor váratlanul olyan dolgokkal kell szembesülni, amelyekről korábban nem is álmodtunk, hogy a saját életünkben bekövetkezhetnek. Ma sajnos gonosz időket élünk, nem könnyű helytállni és megtalálni azt a keskeny utat, amely az életre visz, de ahogy egy német filozófus mondja: ha van miért, az ember mindent el tud viselni.

A „miért” megtalálása azonban sokak számára nem egyszerű feladat. Van, aki a bizonytalan jövőkép, más a végtelennek tűnő lehetőségek miatt nehezen látja meg életének célját.

Viktor Frankl azt mondja: ha az embernek nincs tisztázva az élete értelme, akkor aztán a feje tetejére állhat, akkor sem lesz boldog. Erről szól a logoterápia is. Helyreállítani a logoszt, az élet értelmét.

A téglának nem az az értelme, hogy ne lehessen csak úgy összelapítani és önmagában szilárd legyen, hanem az, hogy falat építsünk belőle, és abból egy otthon vagy munkahely legyen. A nagyobb ügy szolgálatában tud állhatatos maradni az ember akkor is, ha néha kisebb presztízsű feladatokat kell végeznie.