Az ünnepség a balatonboglári református templomban kezdődött, ahol Szabó Levente helyi lelkipásztor a „soli Deo gloria” üzenetére emlékeztette a gyülekezetet. Mint mondta, az „egyedül Istené a dicsőség” arra figyelmeztet, hogy az egyház nem önmagát akarja láthatóvá tenni, hanem Isten kegyelmét és szeretetét. Arra buzdította a jelenlévőket, hogy minden ajándékot – így az újonnan birtokba vett balatoni házat is – alázattal, szolgálatra kapott lehetőségként fogadjanak. Az üdülő így válhat olyan hellyé, ahol megtapasztalható, milyen jó Isten békességében megpihenni.

A hálaadó alkalmon Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke, a Zsinat lelkészi elnöke is köszöntötte az ünneplőket. Beszédében a ház nevét A példabeszédek könyvének Igéjével kapcsolta össze: „Gyógyulás lesz ez testednek, és felüdülés csontjaidnak.” (Péld 3,8) Mint mondta, a Balaton látványa és a víz frissítő ereje is annak a kegyelemnek a képévé válhat, amellyel Isten újítja meg az embert. A pihenés így nem egyszerű kikapcsolódás, hanem a gyógyulás és az erőgyűjtés ajándéka.

Az istentisztelet után a résztvevők kisvonattal indultak a Felüdülés Házába. A közös utazás átvezetett a templomi hálaadástól ahhoz a helyhez, amelynek kapui ezen a napon ünnepélyesen megnyíltak a református közösség előtt.

A helyszínen Szathmáry Gergely presbiteri főjegyző köszöntötte a jelenlévőket. Felidézte, hogy a Dunamelléki Református Egyházkerület régóta fontosnak tartja az olyan helyek létrehozását és fenntartását, amelyek nem pusztán szállásként vagy rendezvényhelyszínként szolgálnak, hanem emberi életek és közösségek találkozásainak tereivé válhatnak. Elmondása szerint a vezetőség hosszabb ideje keresett olyan balatoni helyszínt, ahol a csend és a felszabadult nevetés, az elmélyülés és a közösségi együttlét egyaránt helyet kaphat. A Felüdülés Háza ennek a törekvésnek a gyümölcse.

Szathmáry Gergely tolmácsolta Szabó Márton dunamelléki beruházási főigazgató összefoglalóját is, amely felidézte az épület megszületésének útját. Az ingatlan 2025 augusztusában került az egyházkerület birtokába, majd átfogó felújítás kezdődött. A megnyitón többször is elhangzott, hogy az egyházban egy épület értéke nem elsősorban a falakban vagy a beruházás nagyságában mérhető. Erre utalt Kelemen János dunamelléki üzemeltetési főigazgató is, aki reménységét fejezte ki, hogy idővel a Felüdülés Háza olyan hellyé válik majd, amelyhez személyes emlékek, közösségi élmények és Isten jelenlétének megtapasztalása kapcsolódik. Olyan otthonná, ahová jó visszatérni.

Lázár Lehel, az épület vezetője hálát adott azért, hogy elérkezhetett a megnyitó napja. Hangsúlyozta: mindaz, ami emberi erővel elkészülhetett, végső soron Isten gondviselése és áldása alatt valósulhatott meg.

Az ünnepi beszédek után Balog Zoltán, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke rövid imádságban kérte Isten áldását az épületre, az itt folyó szolgálatra, a dolgozókra és mindazokra, akik a jövőben pihenni és erőt gyűjteni érkeznek a Balaton partjára.

Az alkalom közös énekléssel zárult, ami után a jelenlévők bejárhatták az épületet, megtekinthették a szobákat és a vízre néző, panorámás teraszokat. A tóparton elfogyasztott közös ebéd már a kötetlenebb beszélgetéseknek adott teret. A nyári napsütésben, a víz közelségében és a találkozások örömében talán már meg is mutatkozott valami abból, amiért a Felüdülés Háza létrejött: hogy olyan hely legyen, ahol a református közösségek megpihenhetnek, új erőre kaphatnak, és együtt adhatnak hálát Isten ajándékaiért.