Nem sakkbábuk vagyunk
Mit jelent az, hogy Isten eleve rendelkezik életünk és üdvösségünk felől? Honnan tudhatom, hogy kiválasztott vagyok? Kell-e félnem attól, hogy Isten esetleg kárhozatra rendelt? És nem lenne-e bölcsebb hallgatni az eleve elrendelés tanításáról gyülekezeteinkben, ha ennyi kétséget, lelki bénultságot, sőt megosztottságot szült már? Sokakat foglalkoztatnak hasonló kérdések – a lapunk által megfogalmazottakra most Czentnár Simon pesthidegkúti lelkipásztor, teológiai tanár válaszol. Meggyőződése szerint a teológiai címkéket és leegyszerűsítéseket meghaladva, a Szentírás nyelvezetéből kiindulva a predestinációról – és az azzal együtt járó lelkületről – minden keresztyénnek hallania kell.
Hogyan fogalmazná meg egyszerűen, mit értünk kiválasztáson?
Úgy, hogy egész földi és örök életünk a lehető legjobb helyen van: Isten kezében. A 139. zsoltár szerzője is erről a személyes bizalomról tesz hitvallást, amikor azt mondja: „…könyvedben minden meg volt írva, a napok is, amelyeket nekem szántál, bár még egy sem volt meg belőlük.” Jézus pedig ezt a bizalmat az örök élet távlatára is kiterjeszti, amikor arra hívja tanítványait, hogy annak örüljenek: a nevük fel van írva a mennyben.
Mi köti össze azokat a textusokat, amelyek relevánsak a témáról való gondolkodásunkban?
A kiválasztásról szóló szentírási helyek Isten lényének egy-egy tulajdonságáról tanúskodnak: mindenhatóságáról, mindentudásáról és szuverenitásáról. Ezek pedig alázatra, örömre és mély biztonságérzetre indíthatnak bennünket. A Biblia sokféle megfogalmazása és jelentésárnyalata a hívők bátorításában mint közös célban ér össze.
Emellett az az ígéret is összekapcsolja ezeket a textusokat, hogy Isten megszabadít bennünket a halál állapotából, és a megkövült szív helyett hússzívet ajándékoz nekünk – olyat, amellyel teljes szívünkből és lelkünkből szerethetjük őt.
A predestináció, eleve elrendelés és ki választás kifejezések közül melyiket használja szívesebben?
A „kegyelmi kiválasztás” kifejezés talán többet mond el Isten munkájáról, irgalmáról és jó tervéről. Ez elválaszthatatlan a gondviselés tanításától is. József története szép példája annak, miként húzódik meg Isten akarata az emberi cselekedetek mögött. József személyes tapasztalata az volt, hogy Isten a történelmet, sőt még a természetet is megmozgatta, hogy gondoskodjon róla és felemelje őt. Kikutathatatlan tervébe belefoglalta a szenvedést, a katasztrófákat, sőt még a rossz emberi döntéseket és a bűnöket is.
Kedves Olvasó!
A teljes cikk elolvasásához előfizetéssel kell rendelkeznie! Kérjük tekintse meg ajánlatunkat!