A Református Ízek Találkozójának évről évre más vidékre viszi el a Kárpát-medence ízeit: tavaly a partiumi Hegyközszentmiklós adott otthont a rendezvénynek, idén pedig Tiszáninnenre érkezik, közelebbről Kazincbarcikára. Hogyan került a találkozó Felsőbarcikára, és mit jelent a gyülekezetnek, hogy ezúttal önök lehetnek a házigazdák?

Nagy öröm, hogy ennek a rendezvénynek helyet adhatunk itt, Borsod-Gömörben, Felsőbarcikán. Rengeteg jót hallottunk erről az alkalomról, gondoltuk, megpróbálhatnánk mi is megrendezni egyszer, a Református Közéleti és Kulturális Központ pedig támogatta az elképzelést. A gyülekezet lelkesen vágott bele a szervezésbe, akkor is, ha tudtuk, nagy falat lesz.

Ősszel általában tartunk egy nagy családi gyülekezeti napot, voltaképpen ez most sem lesz másként, csak ezúttal a reformátusok nagy családját látjuk vendégül.

A kálvinista hagyományhoz inkább a mértékletességet, az egyszerűséget, a puritánságot társítjuk, mint az ízek és az étkezés ünneplését. Hol a helye mégis a gasztronómiának, a terített asztalnak a kultúránkban?

Vannak olyan tájegységek és református közösségek, ahol ezek fontos szerepet játszanak: több olyan gyülekezetet ismerünk, amelyek például lekvárfőzéssel vagy a helyi növénytermesztési adottságok más kihasználásával egészítik ki a bevételeiket. Bízom abban, hogy ezeket a tapasztalatokat most egymással is megosztjuk, megismerjük az egyes vidékek alapanyagait és a belőlük készülő különleges ételeket, ízeket.

Ha már ízek: milyen ételekkel teszi hozzá a Tiszáninnen és Gömör a maga sajátosságait a Kárpát-medence közös asztalához?

Felsőbarcikán és környékén, a Sajó völgyében régen káposztát termeltek. Gyermekkoromban még az utcán is vagonszámra állt ez a zöldség, így egészen biztos készülnek majd belőle ételek, de nincs kötöttség: mindenki azt a zamatot, azt a hagyományt hozza magával, amely az ő vidékén ismert. A környékről termelők is érkeznek, mézet és más kézműves termékeket lehet majd vásárolni.

Ezek a rendezvények nemcsak a vendégeknek kínálnak találkozási lehetőséget, hanem a házigazda közösséget is megmozgatják. Hogyan készülnek a felsőbarcikaiak?

Összeállt nálunk egy – lassan nem is kicsi – kör, amely más rendezvényeken is sokat segít. Érezzük, hogy ez most nagyobb próbatétel, izgulunk is egy kicsit. A környező gyülekezetekből is érdeklődnek, és a velünk kapcsolatban álló délvidéki, felvidéki reformátusok, közösségek szintén készülnek. A város lakóit ugyanúgy szeretettel várjuk, hogy velünk együtt tapasztalják meg a találkozás és az együttlét örömét és áldásait. A főzőversenyen természetesen saját csapatot indítunk.

A programban főzőverseny, vásár és kóstolás is szerepel, a hétvége hálaadó istentisztelettel zárul. Több a Református Ízek Találkozója egyszerű gasztronómiai fesztiválnál?

Az étel mellett hangsúlyos annak megtapasztalása, hogy nemcsak asztalközösségben kell tudnunk együtt lenni, hanem a gyülekezeti közösség jó ízét is meg kell tapasztalnunk a lelki együttlétben, útmutatásban. Ezt a vasárnapi hálaadó istentiszteleten mint méltó lezáráson élhetjük majd meg. A szombat teljesen a programoké: a főzőverseny és a vásári forgatag mellett fellép a Velezd Néptáncegyüttes és a Miskolc Dixieland Band, a gyermekeket pedig kézműves-foglalkozással várjuk.