Miért vállalta a jelölést?

Bár egyházkerületi főjegyzőként kézenfekvő volt a gondolat, de ezt a kérdést hosszú ideig elhessegettem magamtól. A külső elhívást az általam nagyra becsült főgondnok úrtól – Veres Sándortól – kaptam, aki arra kért, hogy folytassam az ő munkáját. A belső elhívást Urunktól a jánosi Igével kaptam: „Nem ti választottatok ki engem, hanem én választottalak ki titeket, és arra rendeltelek, hogy elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek…” (Jn 15,16) Megválasztásom esetén igyekszem az elmúlt évek főjegyzői tapasztalatait a szolgálatomban a legjobb tudásom szerint felhasználni.

Mely területeken tartja leginkább szükségesnek a változást?

Az eddigi jó gyakorlatokat megőrizve három területen tartom szükségesnek a változást, illetve a további erősödést: Az elmúlt években a misszió egyre nagyobb hangsúlyt és erőforrásokat kapott, főként a városi és agglomerációs területeken. Emellett szeretném, ha legalább hasonló figyelmet kapnának a missziós munkában a szórványosodó és a revitalizálandó gyülekezetek is, segítve őket a megújulásban és megmaradásban. Legyen a „city to city” mellett „village to village” is! Az ifjúsági munkában a Z generáció (18–30 év) elérése a legnehezebb, ami miatt az ő gyülekezeti jelenlétük a legalacsonyabb. Az ő megértésük és megszólításuk kulcskérdés. Azt tapasztalom, hogy református identitásunk, önmagunk megfogalmazásának készsége egyre gyengébb lábakon áll. Szükség van református hitvallásunk arcélének megerősödésére és a kálvinista közgondolkodás reintegrálására a hétköznapi életbe.

Mit tenne azért, hogy a fiatalok szorosabban kötődjenek az egyházhoz?

Az öregebb generáció tagjaiként az irántuk érzett szeretetünkön túl bennük tudjuk a jövőt, és a szívünkben a legfontosabb helyen vannak. Ezt el kell tudnunk mondani nekik. Még akkor is, ha láthatóan teljesen más nyelvet beszélnek, mint mi, másképpen gondolkodnak, mint mi. Ezt a nyelvet meg kell tanulnunk, a gondolkodásukat meg kell értenünk, és ha velük találkozni és beszélni szeretnénk, akkor ki kell lépni a védett tereinkből, és velük kell lenni. Hiszem azt, hogy erre ők is vágynak, de az első lépést nekünk kell megtenni, és akkor ők is elindulnak. Mindemellett ebben a kérdésben a közös gondolkodás, a módszertani kutatások elvégzése nem kerülhető meg. Ezzel együtt azt a komoly ifjúsági munkát, amelyet már ma is látunk egyházunkban, tovább kell erősíteni.

Mikor mondott legutóbb nemet egy népszerűnek ígérkező ügyre? Miért döntött így?

Tekintettel arra, hogy egyszerre vagyok polgármester és egyházkerületi főjegyző, a hangsúlyok ügye rendszeresen felmerülő kérdés. Becsülettel igyekszem helytállni abban a megtisztelő feladatban, amelyre ötödik alkalommal is felhatalmaztak a remeteszőlősi polgárok. Emellett az Istentől kapott elhívásnak és szolgálatnak élem meg a főjegyzői feladatok ellátását. A két feladatot egy (!) nap különbséggel kaptam meg. A vállalt feladatokat tisztességgel igyekszem betölteni. Mindamellett megélem, hogy az Isten az egyházi szolgálatok felé irányítja az életem, örömmel állok ezek elé. Éppen ezért a polgármesteri feladataim ellátása mellett egyéb térségi és régiós szintű funkciókat nem vállalok.

Mitől tart vezetőként a leginkább?

Ha megengedik a testvérek, fájón őszinte leszek. Tartok attól, hogy egyházunkban a fontos és nehéz kérdéseket nehezen tudjuk őszintén megbeszélni. Tartok attól, hogy az egyházias beszéd selyemburkába nincs csomagolva semmi. Tartok attól, hogy problémás esetekben gyorsak leszünk a megsértődésre és lassúak a megértésre. De hiszem és vallom, hogy mindezek ellenére és mellett Jézus Krisztus, az egyház feje és Ura hűségesen gondoskodik a hívők közösségéről, hiszen olyan kősziklára építette fel anyaszentegyházát, amelyen a pokol kapui sem vesznek diadalt.