Rovatunkban legutóbb emlékeztettünk arra: bő tíz éve, 2015. szeptember 1-jén lépett érvénybe A magyar helyesírás szabályainak legújabb, 12. kiadása. De mivel a mai írott szövegeket sok nyelvi hiba tarkítja, nem árthat visszautalni a regula néhány változására.

Módosultak az egybe- és különírás szabályai. Így például egybeírjuk, mert összetételnek tekintjük az alkotómunka szót, ha mű létrejöttét (művészeti, tudományos alkotás születését) szolgáló, tervszerű tevékenységről szólunk. (A különírást arra az esetre javasolja a káté, ha például újat alkotó munka a szóban forgó tevékenység).

A kórházban kezelt – éjszaká(k)ra is ott maradó – páciens fekvőbeteg, az ambuláns kezelésben részesített, aztán hazatérő (az éjt már nem a kórházban töltő) pedig járóbeteg – ezek tehát egybeírandók. Régebben mindkettőt külön kellett írnunk, most ez a forma akkor alkalmazandó, ha a szóban forgó személy például nyugágyban fekvő beteg vagy orvoshoz járó beteg.

A korábbi edíció szerint különírtuk azt, hogy tovább tanul, akkor is, ha arra a diákra vonatkoztattuk, aki tanulmányait magasabb képesítést nyújtó intézménytípusban folytatja. Az új káté ez utóbbi esetben egybeírja (hangsúlyozva a térbeliséget): a diák érettségi után továbbtanul. Marad a különírás lehetősége is, más (az időbeliséget kiemelő) jelentésre: a maturandus esténként tovább tanul, mint ahogy tervezte. (Egyébként a Magyar értelmező kéziszótárnak már az 1972-es – majd a 2000. évi – kiadása feltünteti az egybeírt igekötős igét és annak a felsőfokú tanulmányok megkezdésére vonatkozó jelentését.)

Az új szabályzat – szintén az eltérő jelentés okán – megkülönbözteti a vízi járművek, illetve úszók, fürdőzők folyóból, tóból, tengerből a szárazra, például fövenyre érkezését, tehát például egy Balaton-parti csónak vagy strandoló partra szállását és a hadműveletet, például a normandiai partraszállást.