Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Hodossy-Takács Előd református lelkész, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem professzora osztja meg velünk gondolatait.

Mindenki örömmel fogadja a friss kenyeret, sokak számára ez törődés is. Ezek a pillanatok megerősítenek bennünket abban – szögezi le Szilágyi Kinga, az MRSZ szociális és adománykoordinációs szolgálatvezetője –, hogy jó úton járunk, és érdemes továbbépíteni a segítségnyújtás e formáját. Az adományozó is örömmel fogadta a kezdeményezésünket: így a gazdák által elvetett magok olyanokhoz kerülnek, akiknél a legnagyobb a szükség.

Háborúság, fogság, háttérbe szorítás, koncepciós perek, az autonóm személyiség és közösség megtörése újra meg újra jelentkezhet. De az Isten embere a reá bízott üzenetet sem idegen rendelkezésre, sem a maga dicsőségére nem redukálhatja és nem szelektálhatja. A Krisztushoz hűségesek ma is magasra tudják emelni a hitvalló életet, amelynek mindenkor gazdagító üzenete van.

A II. világháború utáni rendezés részét képező, a felvidéki magyarságot kollektíven büntető Beneš-dekrétumok történelmi hátterét, egyházukat sújtó valóságát és az új szájzártörvény aktualitását tárja elénk Somogyi Alfréd felvidéki lelkipásztor és egyháztörténész, egyetemi docens. A Szövetség a Közös Célokért szlovákiai magyar civil szervezet elnöke vallja: „...nem a félelem lelkét adta nekünk Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét”.

Gyerekkora óta hívogatta Isten a református családba született Nagy György András rádiós műsorvezetőt, szerkesztőt, sokáig mégsem került elég közel hozzá. Csak évtizedekkel később érkezett el a meghatározó pillanat, amikor szerelme megkérdezte tőle: elkísérsz a templomba? Nagy-Sója Lívia ügyvédi asszisztens és médiaszakember férje azóta hosszú utat jártak be, a huszadik házassági évfordulójukat ünneplik.

Az igazság Istennél van. A legnagyobb kérdésekre itt, e földön nem találunk magyarázatot. De nekünk itt kell tovább élnünk és meggátolnunk a bántalmazás terjedését. Gyakran sikerül is. József, akit elárultak testvérei, akit hamisan vádoltak és igazságtalanul börtönbe került, utólag ki tudta mondani: „…Isten terve jóra fordította azt…” Isten kegyelme, hogy a gonoszt le lehet győzni a jóval.

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret, magasztalás. Az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az e heti bibliai szakaszhoz Hodossy-Takács Előd írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást nyújt a szöveg jobb értéséhez.

Kicsákányozhatatlan jég, hóval borított utak a Kádár-rendszer és a Ceauşescu-diktatúra történelmi telében: minden megfagyott. Vagy mégsem? Ablonczy Bálint történésszel, újságíróval, lapunk egykori állandó szerzőjével doktori disszertációja kapcsán készített interjúnkban azt a szellemiséget igyekszünk megidézni, amely az államszocializmus utolsó évtizedeiben az Erdélybe irányuló segítőakciók alapját képezte.

Te hogyan reagálsz arra, ha éhes vagy? A nyugati ember nem is érti a kérdést. Hát eszem! Kinyitom a hűtőszekrényt, vagy elmegyek egy étterembe. Ráadásul sokszor csak az élvezetért eszünk. Pedig akkor nincs szükséged táplálékra, amikor jóllakott vagy! A jólétben élő jellemzően már akkor is elcsügged, ha csökken az életszínvonal. Ki tudsz-e tartani Isten terve mellett akkor is, ha korog a hasad? Elhagyod-e az utat, amelyre Isten hív, a gyomrod kedvéért?

A bírák könyve nekünk, magyar reformátusoknak is fontos könyv: a választott nép sorsában saját sorsát vélte felfedezni a magyarság, a zsidó–magyar sorspárhuzam gondolatában ott lüktet ez a felismerés a társadalmi bűnöket – özvegyek, árvák, nincstelenek sanyargatása, bálványimádás – mint az Istentől való elpártolás jeleit ostorozó reformátori igehirdetésben, és Kölcsey Hymnusában a vérünkké vált.

Hangszerei korhű kópiák, köztük találni olyat is, amely az egykori torontói református templom lépcsőjéből készült. Faragó-Thököly Márton Kanadából költözött haza Magyarországra, itt sajátította el a hegedűkészítés fortélyait. Reméli, apró műhelyét idővel majd egyik gyermeke veszi át. A mester „munkahelye” valójában időgép, ugyanis az ottani tárgyak többsége már több száz éve sorakozik a hegedűkészítő mesterek műhelyeiben.

A XVIII. századi tudós, költő Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket gyakran keseríti pontatlan, félreérthető fogalmazás, idegenszerűség, stílustalanság. A beszéd, az írás szürkül, gondot okoz a megfelelő szó meglelése. Anyanyelvi kapuőr rovatunkban Arany Lajos óvja-védi közös kincsünket.

Jairus már hallott a Mesterről. Az emberek azt beszélték: csodákat tesz, halottakat támaszt fel, betegeket gyógyít meg. Hátha meg tudná gyógyítani az ő lányát is! Azonnal fel akarta keresni Jézust. De akkora volt a tömeg, alig tudott eljutni hozzá. Amikor a színe elé került, így szólt: – A kislányom halálán van, jöjj, tedd rá a kezed, hogy meggyógyuljon, és életben maradjon.

Február a szerelmesek hónapja, ilyenkor ünnepeljük a házasság hetét is. Ezt a könnyű levelest viszont bármikor bárkinek elkészíthetjük: a szeretetünket fogja tükrözni hónaptól, évszaktól függetlenül reggelire vagy csak a délutáni kávéhoz, teához. A tetejét porcukorral meghintve tálaljuk – szeretettel!

– Ha a hívő ember életét Isten kezébe tette, attól kezdve tudhatja, hogy nem esik ki onnan, ő vigyáz rá. Utat mutat neki kollégákon, embertársakon, közösségeken, a Biblián keresztül. Ezekben a döntésekben az Istenben való formáltatás jelenik meg, és az, ha benne éljük meg a mindennapokat. Természetesen vannak olyan pillanatok, amelyekre később az Úristen rámutat.