Igekaland: A parancsnok, aki tudott kérni
Segítséget kérni nem egyszerű dolog. Főleg, ha az ember már nagyfiú vagy nagylány. De néha nehéz bekötni a cipőfűzőt. És ilyenkor a legjobb, ha megkéred az anyukádat, hogy segítsen. Vagy ha nem sikerül az építőjátékot pontosan összeilleszteni, akkor érdemesebb apától segítséget kérni, mint hisztizni meg kiabálni így: „Nem, nem, én csinálom, egyedül!”
De ha neked ilyen nehéz segítséget kérni, akkor gondold el, mennyire nehezére eshet olyan valakinek, akinek a parancsát százak lesik. Mert a segítségkéréshez alázat kell, és ez bizony nem könnyű.
Egy római századosban azonban megvolt ez az alázat. Pedig száz katonának parancsolt, akik bármit megtettek neki. Éppen ezért tudta, hogy Jézushoz kell fordulnia.
Ez a tiszt Kapernaumban élt, Jézus városában. Bár nem volt zsidó, hanem római, ráadásul katona, mégis kedves volt a zsidó néphez. Sőt, ő építtette nekik a zsinagógát, a gyülekezet házát! Mindenki tisztelte őt.
A századosnak volt egy szolgája, akit nagyon szeretett. A szolga súlyosan megbetegedett. Annyira, hogy már haldoklott. A gazdája mindent megpróbált. Orvosokat hívott. De semmi sem használt. A százados már hallott Jézusról. Tudta, hogy csodákat tesz, betegeket gyógyít meg. És hiába volt fontos ember, most ő szorult segítségre. Szólt a gyülekezet vezetőinek, akik felkeresték Jézust a kéréssel, hogy gyógyítsa meg a római tiszt szolgáját.
– Méltó arra, hogy megtedd ezt neki, mert szereti népünket, ő építtette a zsinagógát is nekünk.
Jézus azonnal elindult velük. Amikor a százados házának közelébe értek, az újra csak üzenetet küldött Jézusnak az egyik szolgájával.
– Uram! Ne fáradj, mert nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj! Magamat sem tartottam méltónak, hogy elmenjek hozzád. Hanem csak szólj, és meggyógyul a szolgám!
Mert én is parancsra hallgató ember vagyok, és az én parancsomra is hallgatnak a katonáim. Ha azt mondom az egyiknek: Menj! – elmegy. Ha a másiknak mondom: Jöjj! – eljön. És ha a szolgámnak mondom: Tedd ezt! – megteszi. Neked is elég csak szólnod, és meggyógyul a szolgám. Hiszen neked még a betegség is engedelmeskedik! Jézus nagyon elcsodálkozott a százados hitén. Megfordult az őt követő emberek felé, és azt mondta: – Mondom nektek, Izráelben sem találtam ilyen nagy hitet! És a százados szolgája azon nyomban meggyógyult. (A Lk 7 alapján)
„Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj.”
„Izráelben sem találtam ilyen nagy hitet.”
„Méltó arra, hogy meggyógyítsd a szolgáját.”
„Csak szólj, és meggyógyul a szolgám!”
„A százados szereti a népünket.”
Ki mit mondott? Kösd össze a szereplőket a mondatokkal!