– Eltérő helyzetekben különböző vezetői mintákat alkalmazhatunk, képesnek kell lennünk a változtatásra, a változásra. Ha határozott szót, egyszemélyi útmutatást várnak a vezetőtől, tegye meg, még ha nehezére esik is – vallja Harmathy András szentendrei lelkipásztor.
Az újszövetségi pap is Isten és az ember között közvetít. A középkorban az egyházat tartották a kegyelem eszközének. Ezen változtatott a reformáció: tisztázta, az egyház intézményként nincs kitüntetett szerepben, mert nem az egyház bocsátja meg a bűnöket, hanem Jézus áldozatáért Isten – magyarázza Harmathy András szentendrei lelkipásztor.
A keresztyén hívő elsődleges elhívása, hogy Istennel szeretetkapcsolatban legyen, a másodlagos pedig, hogy felismerje, Jézus testének része. A tagok közül mindenkinek vannak adottságai a szolgálatra, a közösség építésére, amelyeken keresztül megélhetik az elsődleges elhívásukat, és közvetíthetik Isten hívó szeretetét a világ felé.
Tízrészes szériánkban a vezetés elméleti és gyakorlati próbatételeit gondoljuk újra, mindvégig hűen a Biblia tanításához. gyülekezetek biblikus céljainak vizsgálatával kezdjük, majd az egyetemes papság biblikus gyökereit, elveit és gyakorlatát vesszük szemügyre.
A gyülekezet nem az önmegvalósítás tere, hanem a közösségé, ahol együtt élhetjük meg a hitünket. Ha a határok ismertek, világos, ki miért felelős. Így képesek leszünk arra, hogy zavartalanul működő kapcsolatokat hozzunk létre – szögezi le Szalai Zsolt, a Keresztyén Vezetők és Üzletemberek Társaságának elnöke.
A vezetésben a felelősséget és a döntésmegosztás is meg kell előznie a helyzetfelmérésnek – állítja Tomka János, a keresztyén vezetés főiskolai tanára. Lelkészek, politikusok és üzletemberek között számtalanszor szembesült azzal, hogy a vezetés nehéz, néha paradox tevékenység.
A Keresztyén Vezetők és Üzletemberek Társaságának elnöke, Szalai Zsolt kulcskérdésnek tartja, a szolgálók kinek, mikor, hogyan engedelmeskednek. Úgy véli, a felhatalmazás, felkérés módja a szolgálatra az egész egyház jövőjét meghatározhatja, hiszen a túlzott önállóság kockázatos.
Isten terve szerint a presbiternek van tekintélye, arra azonban vigyáznia kell, hogy ennek gyakorlása ne csapjon át a másokon való uralkodásba, nehogy mindenkinél fontosabbnak tartsa magát. Rémes példa erre Pilátus, aki a vallási vezetők kedvében szeretett volna járni és méltatlanul bánt Jézussal – fogalmaz Tomka János, a keresztyén vezetés főiskolai tanára.
A gyülekezet közössége távol áll attól, hogy ideális legyen, mégis megtart, formál. Istentől származik. Harmathy András, a szentendrei református gyülekezet lelkésze szerint az egész keresztyén közösségre újfajta nyomás nehezedik, amikor a hit továbbadására törekszik.
Sajnos ritka a tervezett, jól megszervezett visszavonulás, ezért Tomka János professor emeritus szerint többet kell beszélnünk az utódlás tervezésének kérdéséről, hiszen akik saját elhatározásukból távozhatnak a döntéshozói státuszból, tervezésre, helyzetértékelésre és nemegyszer támogatásra van szükségük.
