Az alábbiakban Böszörményi Gézáné Kerestély Irma 1913-ban megjelent, Iskolaügy. Református nőnevelés. A jövő teendői című írását tesszük közzé kései rokona, Böszörményi Ede jóvoltából, a reformáció hónapjában az egyházért tenni akaró eleink egyike előtt tisztelegve – és emlékeztetve arra, hogy a nők lehetősége a tanulásra nem is annyira régen még egyáltalán nem volt természetes.
A reformáció eszméi ma is élők és relevánsak, követőit mindig is jellemezte a megújulás iránti vágy, amely lehetővé tette, hogy a protestantizmus különösen a gyors társadalmi változások idején virágozzék – vallja meggyőződéssel Fekete Károly. A Tiszántúli Református Egyházkerület püspökét a reformáció örökségéről és annak mai egyházra és társadalomra gyakorolt hatásáról kérdeztük.
Az új tanítások több hullámban érkeztek meg Magyarországra, nagy vonalakban leképezve a kontinensre is jellemző térhódításukat. Eleinte a lutheránus tanok jelentek meg, amiben nagy szerepet játszottak – a budai német polgárok és Habsburg Mária királyné erre fogékony udvara mellett – a wittenbergi egyetemen megforduló magyar diákok, akik többnyire Melanchthon nézeteit vették át.
