Imádkozzunk!
Könyörülj rajtunk!
Szeretlek! – mondom szép szavakkal. / De mégis magamnak
élem, / létemmel azt hirdetem, / hogy az enyém az élet.
De most félek! / Féltem az életem. / Amit pedig te adtál / ajándékképpen nekem.
És szavaim botladoznak, / s csak szégyenem viszem, / teszem
le újra eléd: / Könyörülj rajtam, / könyörülj rajtunk, / Istenem!
Ámen.