Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. E héten Lányi Gábor teológus-lelkész, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara Egyháztörténeti Tanszékének docense osztja meg velünk gondolatait.
Az emberek nem közömbösek, figyelik a környezetükben azokat, akik maradandót alkotnak, és szeretnék, ha e teljesítményeket országosan is elismernék – hangsúlyozza Böszörményi Gergely, a Magyar Örökség és Európa Egyesület elnöke. A harminc éve alapított Magyar Örökség díj jubileumát március 1-jén gálakoncerttel ünneplik. Az alkalom emlékezés is lesz, azoknak az értékeknek a méltatása, melyeket az elmúlt három évtizedben közösen teremtettek.
Károlyi-biblia vagy a revideált új fordítások? Ha magyarázatos Biblia, akkor melyik kiadótól? Be kell látnunk: nincs tökéletes fordítás. Ezért ami a legfontosabb számunkra, hogy olvassuk, kutassuk az Írásokat, lehetőleg naponta. Általa ismerhetjük meg igazán az Urat és az ő akaratát, a Biblia útmutatást ad, vigasztalást meríthetünk belőle, és vezet bennünket életünk valamennyi területén.
Mindig azt kerestük, a fejlődés a közösség lelki épülését is szolgálja-e. Konfliktusokban is segített ez, mert a vezetőnek sokszor kell úgy döntenie, hogy azzal nem mindenki ért egyet – tudatja Ábrám Tibor. A miskolci Lévay-gimnázium leköszönő igazgatója a hit személyessé válásáról, a sáfárságként megélt vezetésről, a református nevelés mindennapjairól beszél.
Több száz hívet számlál a Budapest-Budai Református Egyházközség. Lelki otthonuk a Szilágyi Dezső téri templom. A hagyományos mellett este könnyűzenés istentiszteleteket tartanak, közelebb akarva hozni Jézus tanítását a fiatalabbakhoz. A Mustármag mellett számos házicsoport, illetve baba-mama, női és férfikör, kisgyerekes és ifjúsági csoport működik. Évente indítanak hitfelfedező csoportot.
Ez a szeretet új, mert nincs határa. Nem emberbaráti, hanem isteni. Isten a forrása, és maga Jézus a mércéje, aki vállalta a keresztet, hogy odaadja az életét azokért, akiket szeret, mindenkiért. De nem azt mondja Jézus, hogy ezt cselekedjétek, ismételjétek és gyakoroljátok a lábmosást a különböző kultúrák, korok, éghajlat, cipők és csizmák, papucsok viseletének szokása közben.
A PALWONS-módszer Esztergály Előd gyülekezeti diagnosztikai munkájának szemléleti alapja. E szisztéma a közösség aktuális állapotából indul ki, azt vizsgálja, ami ténylegesen jelen van „itt és most”. Egyházunk történetének első diagnosztalelkész-képzését a közelmúltban rendezték meg. Olyan elméleti és gyakorlati felkészítést kívánnak nyújtani, amely segítségével a résztvevők képesek feltárni és értelmezni egy közösség működését – tudatja a csömöri lelkész.
A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt is nyújt, erősítve a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Szetey Szabolcs írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.
Tűz és víz emberek bátran találkozhatnak, ha tisztelni tudják egymást, és meglátják Krisztusban és egymásban Isten szeretett gyermekét, akiben ő gyönyörködik. Ilyenkor az ellentétek, a különbségek nem kioltják, hanem segítik egymást. Jézus tűzzel keresztelt, János vízzel, de mindkettőjükre szükség volt ott és akkor.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret, magasztalás. Az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
Őseink is étkeztek – emellett dolgoztak, halásztak, vadásztak az élelemért, és amit megszereztek, elkészítették önmaguk és egymás számára. A gyermeknevelés és a szélesebb körben értett családi élet egyik legfontosabb, szó szerint életbevágó területe az ételkészítés (magyarul: főzés), amely ezáltal a társas kapcsolatok (megint: első renden az anya-gyermek kapcsolat) kötőanyaga, az együtt töltött idő természetes formája.
Az Úr törvénye védi a magántulajdont. Isten szava nem jogosít fel egyetlen embert sem arra, hogy erőszakosan vagy ravasz módon elvegye a másét, ellenkezőleg: ezt szigorúan megtiltja. Így a mózesi törvényekben számtalan helyen olvashatunk részletesen arról, milyen büntetés illeti a tolvajokat. Az Úr ebben a tekintetben a királyokat és a vezetőket is megfeddte.
A protestáns közösségek jogilag alá vannak rendelve az államhatalom mellett a hagyományos nagy felekezeteknek is, így működésük meglehetősen körülményes. Az igazi nehézséget azonban az okozza, hogy az állami rendelkezések miatt tilos a nyilvános evangelizálás minden formája, és a muszlimok nem térhetnek át. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy aki muszlim apától született, az jogilag egész életében ebben a vallásban marad.
Faluvégi legeltetés és olvasás közben a teheneim betévedtek egy kukoricaföldre. Hátborzongató volt otthon bevallanom… Nem kaptam ki, de rám rótták azt, hogy a gazda által bejelentett kárt, ötven cső kukoricát nekem kellett végigtolnom a fél falun az illető házáig, akitől megkaptam a tömör szemrehányást. Így neveltek a szülők: verés helyett a sértett lelkifröccsével. Rosszabb volt, mint egy-két pofon!
Sokan morgolódtak. Micsoda dolog, hogy Jézus egy ilyen bűnös emberhez megy vendégségbe! Aki csal, lop, hazudik! De Jézus nem törődött velük, mert tudta, hogy most Zákeusnak van igazán szüksége a szeretetére és megbocsátására. És nem szidta le a vámszedőt. Nem sorolta fel, hogy mi minden rosszat tett. Hanem szeretettel fordult hozzá.
Februárban lettek vágásérettek az előző évi gyöngytyúkok, ezért készítettem most gyöngyösből ebédet. Gabonán nevelkedik, mint a házi tyúkok. Könnyű húsa van, régen úgy tartották, a belőle készült leves gyógyít. Családtagjaink nagyon szeretik levesnek, sütve és töltve is. Egész nap járkál az udvarban, ettől keményebb, izmosabb, mint a többi baromfi, ezért először levesben főzöm, egy órán át.
– Jobb híján műszaki pályára készültem, pedig észrevehettem volna, hogy az Úr biztos kézzel terelget: előbb a református kollégiumba, majd összefutottam az ifivezetőmmel, aki pár szóval biztatott, nyugodtan írjam be a hittudományi egyetemet is a műszaki mellé. Ekkor mázsás kövek gördültek le a vállamról, és minden a helyére került. Hihetetlen megnyugvást érzek, a helyemen vagyok. Kérem, formáljon, hogy egyre jobban tudjam őt szolgálni.
Magyar állami kitüntetéseket vehettek át azok a közéleti, tudományos, oktatási és egyházi szereplők, akik munkájukkal hosszú időn át szolgálták a magyar közösséget. A díjazottak között néprajzkutató, pedagógus, közéleti vezető, szociális szakember és református lelkipásztor is szerepel. Elismerésben részesültek többek között a kulturális örökség ápolásában, az oktatásban, a közösségépítésben és a szociális szolgálatban végzett kiemelkedő tevékenységek. A kitüntetések azt a sokszínű szolgálatot is jelzik, amelyben a református közösségekhez kötődő személyek a társadalom javát munkálják.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Lányi Gábor református teológus-lelkész, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara Egyháztörténeti Tanszékének docense osztja meg velünk gondolatait.
A magyar klasszika-filológia egyik legtekintélyesebb alakját veszítette el a tudományos és egyházi közélet. Ritoók Zsigmond akadémikus több mint hét évtizeden át formálta az ókortudomány hazai művelését, miközben tanárként és gondolkodóként nemzedékek számára jelentett szellemi iránytűt. A budapesti Kálvin téri református gyülekezet tiszteletbeli főgondnoka életének 97. évében hunyt el. Lapunknak 2022-ben adott interjút, amely itt olvasható.
„E tősgyökeres magyar város köréből fog Magyarország megmentetni és nemzeti szabadságunk biztosíttatni” – írja Kossuth Lajos a cívisváros jelentőségéről. A debreceni Kollégium és a tiszántúli egyházkerület az 1848–49-es forradalom és szabadságharc meghatározó eseményeinek színterévé vált. A Kollégium Oratóriumában Gáborjáni Szabó Botond egykori közgyűjteményi igazgatóval idézzük fel „a szabadság szent igéit”.