Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Steinbach József református lelkipásztor, a Magyarországi Református Egyház Dunántúli Egyházkerületének püspöke osztja meg velünk gondolatait.
Hogyan készülnek a trianoni döntés századik évfordulójára az erdélyi reformátusok? – Csendes imádsággal, hálát adva azért, ami van, erőt kérve ahhoz, hogy a továbbiakban is tudjuk megélni a sorsunkat. A legfontosabb: legyenek terveink, utódaink, életterünket birtokoljuk, ezáltal pedig megmaradjunk – vallja Kató Béla erdélyi püspök.
A lelki közösségnek, a közös könyörgésnek és a kapcsolattartásnak most még nagyobb jelentősége van. Ebben az új helyzetben, amelyben a részegyházak és az egyes református emberek élnek, nem fogadhatjuk el a sokat sulykolt szlogent, amely szerint a hit magánügy. Törekednünk kell arra, hogy a hitélet közösségi életet is jelentsen.
Habár remek dolog volt, hogy az interneten keresztül minden vasárnap megnézhettük az aktuális istentiszteletet, de az a közösségi élmény, amelyet csak egyetlen helyen, a templomban lehet átélni, hiányzott. Szerintem ezzel mindenki így volt – tudatja Tósoki Csaba, a balatonarácsi gyülekezet gondnoka.
A tényeket komolyan kellene venni, valamibe belenyugodni, valamit megbánni, valamiért bocsánatot kérni, és engedni, a másik is éljen, megélje saját nemzetéhez, kultúrájához, nyelvéhez tartozását – mutat rá Fazekas László, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke. Trianonról, a nemzeti összetartozásról, a magyar református egységről kérdeztük.
... visszakér Isten Ábrahámtól, amikor a megígért, a várva várt, az egyetlen fiát kéri tőle. Különös áthallása lehet ennek a történetnek, ha félre tudjuk tenni az előítéletünket és felháborodásunkat, és nem szó szerint elemezzük. Most nem is a vallástörténeti hátterét kutatjuk. Mi lehet az üzenete ennek a rettenetes, drámai leírásnak?
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt is nyújt, erősítve a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Pap Ferenc írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.
– Aki idén református üdülőt választ pihenéséhez, az mentőcsónakot, testvéri segítséget ad ezeknek a szálláshelyeknek – mondja Vass Pál, a balatonszárszói SDG Hotel ügyvezetője. Nemcsak ők, hanem a többi egyházi szálláshely is kiváló lehetőség a pihenésre, feltöltődésre.
Az emberben éppen az a döbbenetes, hogy miközben alá van vetve a (fizikai) létfenntartás farkastörvényének, amely mintegy megelőzi a tudatos akaratát, azonközben mégis van akarata, amelynek az alapja az erkölcs, a jó és a rossz közötti különbségtétel képessége. Ez adja az emberi lét mindenkori és meghaladhatatlan feszültségét. Ezt az ellentmondást nagyon sokféle vallási és filozófiai világmagyarázat ismeri.
A koronavírus-járvány miatt az utak kereszteződésére azonban most egy újabb évig várni kell. A meghiúsult tervek ugyan kissé fájnak, hosszas kesergésre még sincs okunk. Hiszen szerte a földkerekségen is szerethetjük, követhetjük Istenünket, hogy a világ lássa: egymástól távol élve is az ő népe vagyunk, és ehhez a néphez tartozni igen jó.
A csendes többség tagjainak is vállalniuk kell önmagukat, és szólniuk kell azokhoz, akiket újra és újra megbántanak, és idegeneknek neveznek. Akiket összezavarnak a folyton ismétlődő, mérgezett hegyű kijelentések. Mert az összetartozásért, az egységért minden nap meg kell küzdenünk. Képviselnünk kell azt. Csak így van mit ünnepelnünk.
Általános és középiskolások jelentkezését várják az onkentesmentoralas.hu készítői. Az online oktatási platformon önkéntes oktatók segítik a diákokat a záróvizsgákra, a javító és pótérettségire, valamint a javítóvizsgákra készülésben, tudatta a Magyar Református Szeretetszolgálat.
A Zsinat Elnökségi Tanácsa örömét fejezi ki, hogy május 18-tól a megfelelő szabályok betartásával már az egész országban tudunk istentiszteleteket tartani. Arra kérik a gyülekezeteket, az egyházközségek elnökségének felelős döntése szerint, az előírt higiéniai és biztonsági szabályok betartásával rendezzék meg az alkalmakat.
A tiszántúli egyházkerület több szabály betartását emeli ki: Valamennyi gyülekezetnek rögzítenie kell a helyi védekezési szabályokat. Az alkalmazott védelmi intézkedések meghozatala és betartatása az egyházközség elnökségének feladata és felelőssége. Az elnökség a meghozott intézkedésekről a presbitérium tagjait köteles tájékoztatni.
A XVIII. századi tudós, költő Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket gyakran keseríti pontatlan, félreérthető fogalmazás, idegenszerűség, stílustalanság. A beszéd, az írás szürkül, gondot okoz a megfelelő szó meglelése. Anyanyelvi kapuőr rovatunkban Arany Lajos óvja-védi közös kincsünket.
Most már észrevette, milyen embertelenül nehéz munkát végeznek, milyen kegyetlenül sanyargatják őket a felügyelők, mennyire nem veszik őket emberszámba. Úgy érezte, mintha minden súly az ő vállát nyomná, minden szitok neki szólna, minden korbács az ő vállán csattanna.
A nemzeti összetartozás éve alkalmából a Zsinat Elnökségi Tanácsa kéri, hogy május 22-én, a magyar reformátusok egységére – magyarországi idő szerint – 10 órakor, június 4-én 16.30-kor pedig a trianoni békediktátum 100. évfordulójára emlékezve szólaltassák meg harangjaikat a református templomok.
A XIV. zsinati ciklus tizenötödik ülésszakát május 20-án tartották volna Budapesten, ám a járvány megfékezéséért hozott kormányrendeletekkel összhangban az Elnökségi Tanács minden gyülekezeti alkalom és közegyházi rendezvény szüneteltetését kérte. Június 11-én Debrecenben tanácskoznak legközelebb egyházunk törvényhozó testületének tagjai.
– A gyülekezet egységességét tartom az egyik legfontosabb dolognak, ezt munkálom a hétköznapokban is. Kevesen vagyunk, de számomra fontos a közösségünk léte. A nyári hittantáborokban is mindig jelen vagyok, sütök-főzök a gyerekeknek. Mindig nagyon szerettem énekelni, igyekszem ezen a területen is vezetni a közösséget.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. E héten Lányi Gábor teológus-lelkész, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara Egyháztörténeti Tanszékének docense osztja meg velünk gondolatait.
Az emberek nem közömbösek, figyelik a környezetükben azokat, akik maradandót alkotnak, és szeretnék, ha e teljesítményeket országosan is elismernék – hangsúlyozza Böszörményi Gergely, a Magyar Örökség és Európa Egyesület elnöke. A harminc éve alapított Magyar Örökség díj jubileumát március 1-jén gálakoncerttel ünneplik. Az alkalom emlékezés is lesz, azoknak az értékeknek a méltatása, melyeket az elmúlt három évtizedben közösen teremtettek.
Károlyi-biblia vagy a revideált új fordítások? Ha magyarázatos Biblia, akkor melyik kiadótól? Be kell látnunk: nincs tökéletes fordítás. Ezért ami a legfontosabb számunkra, hogy olvassuk, kutassuk az Írásokat, lehetőleg naponta. Általa ismerhetjük meg igazán az Urat és az ő akaratát, a Biblia útmutatást ad, vigasztalást meríthetünk belőle, és vezet bennünket életünk valamennyi területén.
Mindig azt kerestük, a fejlődés a közösség lelki épülését is szolgálja-e. Konfliktusokban is segített ez, mert a vezetőnek sokszor kell úgy döntenie, hogy azzal nem mindenki ért egyet – tudatja Ábrám Tibor. A miskolci Lévay-gimnázium leköszönő igazgatója a hit személyessé válásáról, a sáfárságként megélt vezetésről, a református nevelés mindennapjairól beszél.