Megszoktam az elmúlt esztendőkben, hogy folyton teszek-veszek, mindig van valamilyen feladatom, amelyen dolgozom. A rendezvényszervezés, amely az utóbbi évet megelőzően az időm nagyobb részét kitöltötte, rengeteg energiát, figyelmet igényel, arról nem is beszélve, hogy a kulturális események szervezésén ügyködők bizony sokszor töltik munkával a hétvégéjüket is, és a túlórák sem ritkák.

Ez a foglalkozás többek között rendkívüli rugalmasságot, gyors, kreatív problémamegoldó készséget és sok türelmet, figyelmességet igényel. Mindezek azonban kevésnek bizonyulnak, ha nincs olyan munkatársi csapat a szervező körül, akikkel hatékonyan, precízen összedolgozva lehet munkálkodni a közös célon – esetünkben a kulturális élet felpezsdítésén.

Nincs hiány a pörgésből, a tennivalókból a média világában sem: folyamatosan sok-sok kilométert utazunk, hogy első kézből ismerjük meg egyházunk sokoldalúságát, gyülekezeteink arcait, életét, munkáját. Miután pedig mi magunk benyomást szereztünk, igyekszünk azt úgy olvasóink elé tárni, hogy hiteles és egyben olvasmányos is legyen.