Itt a nyár, és tervezünk. Telve optimizmussal, bizakodással, hogy világjárvány ide vagy oda, azért a nyaralás, az évi pihenés idén sem marad el.

Párhuzamos szervezés zajlik ilyentájt. A szokásos gyülekezeti kirándulás időpontját egy hónappal későbbre halasztottuk, mert a Székelyföld megvár, és mert a Székelyföld a nyerő. Az első, két évvel ezelőtti gyülekezeti kirándulás valósággal lebilincselte a résztvevőket. Már akkor elhatároztuk, hogy mihamarabb visszatérünk, és folytatjuk a szívünknek oly kedves régió felfedezését, további helyszínek megismerését, bejárását.

Merthogy megfizethetetlen az érzés, amikor az ember szívét több száz kilométerre az otthonától valami megmagyarázhatatlan, de jóleső otthonosságérzés tölti el. Nem az idegen táj kuriózuma ez, hanem a hazatalálás megnyugvása, békessége. Már annak is, aki először lép erre a vidékre. Aki pedig egyszer odatalált, azt már ismerősként várja vissza a magyar táj, várják a nyitott szívű emberek.

Ez több mint kirándulás, nyári élményszerzés. Hazajárás! Amikor kis túlzással lemegyünk a térképről, elzarándokolva a csángóföldi egykori országhatárig, de lélekben még mindig otthon vagyunk. Ez pedig megfizethetetlen. Mesélni, írni lehet róla. De valójában látni kell, engedni, hogy hasson ránk az élmény.

Aztán a hegyek világa után ugyanígy a test, lélek, szellem egységét keressük a vizek szimfóniájában, az elénk táruló nagy kékségben is. Elmerülünk a szívet gyönyörködtető látványban, a kabócák jellegzetes ciripelésében, és persze a testünket hűsítő habokban. Ez így kerek, így hat.

Egyébként az egykori magyar tengerpart felfedezése még a kilencvenes években kezdődött egy ifjúsági gyülekezeti kirándulással. Egy rozoga, bérelt Ikarusszal, sátorban alvással, sűrű konzervnyitogatással, határon ácsorgással, ám az élmény legtöbbünkben egy életre megalapozta a visszajárás igényét és vágyakozását.

Egykori lelkészünk lelkes szervezésének köszönhetjük ezt a több évtizeddel ezelőtti indítást. Azóta már ki-ki önállóan, családjával, barátaival folytatja az Adria felfedezését, amelynek számos pontján a magyar múlt, a Monarchia teremtő békeidőszaka köszön vissza jellegzetes épületekben vagy éppen a helyszíneken megfordult nagyjaink előtt tisztelgő emléktáblákban.

Szóval itt a nyár, és tervezünk. Térképek, útvonalak, helyszínek, fényképek jelennek meg előttünk a képernyőn. Számoljuk a napokat, míg végül előkotorhatjuk az utazótáskákat, és kezdődik az izgalommal teli pakolás. Indulhatunk!