Imádkozzunk!
Irgalom
Mennyire nehezen / engedek magamból. /
Mennyire nehezen / engedek neked.
Piszkál bennem / az önérzet, / s ellened piszkálnak / az emberek.
Te pedig vársz, / még mindig, / türelmesen, / csak vársz rám, Uram.
Hogy engem, / – szerelmed / kegyelem-hálójába hullva –, / végül átölelj, / irgalmasan. /
Ámen.